Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Volner János, a Jobbik vezérszónoka felszólal a 2019. évi központi költségvetés általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 27-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kizárták Volner Jánost a Jobbik frakciójából, kilépők is vannak

Kizárta Volner Jánost tagjai közül a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportja péntek délutántól késő estig tartó rendkívüli ülésén, Apáti István és Fülöp Erik pedig jelezte kilépését.

Volner János ellen - az elmúlt három hónapban kifejtett, részletezni nem kívánt tevékenysége miatt - etikai vizsgálatot kezdeményezett a pártelnökség. A politikus péntek reggel megjelent - a Jobbik választókerületi elnökeinek és szervezőinek címzett - levele "csak az utolsó csepp volt a pohárban" - mondta Jakab Péter, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője és szóvivője jelentette be a tanácskozást követő budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette, a levélben csúsztatások, valótlanságok nagy számban szerepelnek.

Apáti István és Fülöp Erik képviselő "Volner János kizárásához kötötte távozását", mindhármuknak szombat délig adtak időt arra, hogy visszaadják képviselői mandátumukat.

Jakab szerint a kizárást 17-en támogatták, négyen ellenezték, hárman pedig érvénytelen szavazatot adtak le.

Jakab Péter: ami a Jobbik ellen hat, az a Fideszt segíti

A kizárásról döntő rendkívüli frakcióülés összehívásának okaként Volner Jánosnak a "Jobbik-középvezetőknek elküldött és Fidesz-médiumoknál landolt" pénteki levelét említette a szóvivő, kijelentve, az írást "nagyon nehéz volt másképp értelmezni, mint ami a Jobbik ellen hat, és ami persze a Jobbik ellen hat, az a Fideszt segíti".

Jakab Péter az általa említett csúsztatások, hazugságok közé sorolta, hogy a Jobbik összefogásra készülne baloldali, balliberális pártokkal, hozzátéve, a pártelnökség tagjaként Volner Jánosnak tudnia kell, hogy a Jobbik elutasít mindennemű összefogást, együttműködést az MSZP-vel, a DK-val, a Momentummal.

Jakab Péter megjegyezte: nem szerepel a tervek között az LMP-vel való országos szintű együttműködés, amelyet korábban éppen szorgalmazott Volner János, és "nagyon nehezen tolerálhatónak" nevezte a most kizárt politikus azon kijelentését, hogy a Jobbik közössége "hitehagyott" volna.

Volner kijelentését a szóvivő azzal cáfolta, hogy a múlt hétvégi kongresszus küldöttei egyhangúlag, lelkesen fogadták a nemzeti ellenállás kiáltványát, amely "rögzíti, hogy a Jobbik soha, semmilyen körülmények között nem fog kiegyezni az Orbán-rendszerrel", és nem hajtanak fejet a rezsim előtt.

Úgy tűnik, vannak olyan erők, amelyeknek ez a döntés nem szimpatikus. Nekünk viszont ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy semmilyen szinten nincs kiegyezés az Orbán-rezsimmel - jelentette ki Jakab Péter. A Figyelő pénteken tette közzé honlapján Volner Jánosnak a Jobbik választókerületi elnökeinek és szervezőinek címzett levelét, amelyben bejelenti, hogy a párt elnökségének feloszlatását és tisztújító kongresszus összehívását kezdeményezte.

Volner János: ennek a folyamatnak nincs köze a néppártosodáshoz

A Jobbik alelnöke ebben arra hivatkozott, hogy a jelenlegi testületnek "senki nem adott felhatalmazást a liberális-balközép pártokkal történő összeborulásra", és a Jobbikban most zajló folyamatoknak az égvilágon semmi közük nincs az általa által is támogatott néppártosodáshoz, ahogyan a hétvégi kongresszuson elfogadott kiáltványhoz sem.

Volner János úgy értékelte, a Jobbik katasztrofális állapotban van: a tagság jelentős része kilépett, polgármestereinek fele, sok önkormányzati képviselője távozott, "elüldözték" a párt legnépszerűbb női politikusát, Dúró Dórát és "rengeteg értékes embert".

"Eközben a Jobbikon belül gátlástalan eszközökkel folyik a kiszorítósdi". Volner szerint őt például többen is folyamatosan, a legaljasabb eszközökkel "nyírják", amiért nem hajlandó elfogadni a nemzeti politizálás feladását és ellenzi a baloldallal összeborulást.

"Bocsánat, de én nem kurvának álltam! A Nemzet ügyeiben nincs és nem is lehet alku!" - fogalmaz a Figyelő által idézett levélben a politikus, aki szerint a parlamenti frakció hitehagyott, csakúgy, mint a párt vezetői, hiszen Vona Gábor és Gyöngyösi Márton is arról beszélt egy-egy interjúban, hogy teljesen reménytelennek látja a Fidesz leváltását.

A nap folyamán Volner János arról beszélt az M1 aktuális csatornának: átvenné a Jobbik vezetését, megerősítve, hogy rendkívüli tisztújító kongresszus összehívását kezdeményezte, mert ellenzi, hogy pártja vezetése "fúziót" hozzon létre a Jobbik és az LMP között.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×