Az MGYOSZ szerdán jelentette be, hogy komplex javaslatcsomagot dolgoztak ki a szakképzés megújításához, a tudásalapú innovatív gazdaság szakképzésének stratégiájához.

A szövetség elengedhetetlennek tartja a szakképzés átfogó megújítását, a jó gyakorlatok megtartásával

- hangsúlyozta. Kiemelte: megközelítésük legfontosabb eleme, hogy motiválni szeretnék a családokat, a munkaadókat és az oktatási intézményekben dolgozókat.

Gablini Gábor az M1 műsorában arról beszélt, sok oktatási intézményben 15-20 éves tankönyvekből tanulnak a diákok, s a tanműhelyek felszereltsége általában korszerűtlen.

Az egyik legnagyobb probléma - fűzte hozzá -, hogy gyakorlatilag elfogytak a gyerekek a szakképzésből, ezért egy olyan rendszer kidolgozására van szükség, amelyben a szakképzésben résztvevő gyermeknek legalább akkora esélye van továbbtanulni, mint egy gimnáziumba járónak. "Tehát mi nem mechanikusan akarjuk lezárni a gimnáziumba jutást, hanem pozitív motivációval megmutatni, hogy

ha a szakgimnáziumot választod, az esélyed egyáltalán nem csökken a továbbtanulásra a felsőoktatásban"

- fogalmazott az alelnök.

Gablini Gábor a fontos új elemek közül kiemelte a mindenkori minimálbérhez igazított ösztöndíjat és tanulószerződéses juttatást, amit az állam és a munkaadók közösen adnának.

Az állami ösztöndíjprogram lényege, hogy a tanulók havi átlagos ösztöndíjalapjának összege a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulók esetében a mindenkori nettó minimálbér 40 százalékának, a szakgimnáziumi tanulók esetében pedig 60 százalékának megfelelő, alanyi jogú, állami ösztöndíj legyen.

A tanulószerződéses juttatás a szakiskolai és szakközépiskolai tanulóknál legalább a mindenkori minimálbér 60 százaléka, a szakgimnáziumi tanulóknál pedig legalább a minimálbér 40 százaléka lenne. Ezt az összeget a gazdálkodók saját erőforrásaikból fedeznék olyan módon, hogy ez a kiadás adó- és járulékterhet nem viselő juttatásnak minősülne.