Az alaptörvény hetedik módosítása kimondja, hogy az államnak és minden szervének alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, de azt is rögzíti a változtatás, hogy

Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

Kiegészült a közös uniós hatáskörgyakorlás alkotmányban rögzített szövege is: a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Szerepel ezentúl az alaptörvény szövegében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező idegen állampolgár Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.

Eddig nem szerepelt az alaptörvényben az, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.

Jogi védelmet kapott az otthon nyugalma.

Az alaptörvény hatályos szövege lehetővé teszi, hogy törvény vagy helyi önkormányzat a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részén jogellenessé minősítheti az életvitelszerű közterületi tartózkodást.

Az alkotmánymódosítás létrehozta a külön közigazgatási bíráskodást is.

Az úgynevezett "Stop Soros" törvénycsomag alapján

büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása.

Aki ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A "Stop Soros" változtatott továbbá az államhatárról szóló törvényen, amely így kimondja: azok, akik határvédelemmel és államhatár rendjével összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt eljárás alatt állnak, nem tartózkodhatnak a határvonaltól számított 8 kilométeres sávban. Az Országgyűlés mindkét előterjesztést a múlt héten fogadta el.

A köztársasági elnök a jogszabályok aláírásával kapcsolatban nem tett nyilatkozatot, korábban, az alaptörvény negyedik módosításának elfogadásakor azonban közleményben tette egyértelművé:

alkotmányos kötelezettsége az alkotmánymódosítás aláírása.

Az alaptörvény nem ad lehetőséget az államfőnek arra, hogy a módosítást megfontolásra visszaküldje az Országgyűlésnek vagy az Alkotmánybíróság vizsgálatát kérje.

Áder János akkor idézte az alaptörvényt, amely szerint a köztársasági elnök az alaptörvényt vagy annak módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.