A Velencei Bizottság elismerte, hogy több más európai államban is bűncselekménynek számít, ha valaki anyagi haszonszerzés céljából segíti az illegálisan érkező bevándorlók belépését, szállítását vagy tartózkodását. Mint írták, ez önmagában nem szükségszerűen ellentétes a nemzetközi emberi jogi normákkal.

Hozzátették ugyanakkor, hogy az Országgyűlés által szerdán megszavazott törvény egyes előírásai "tisztességtelenül kriminalizálnak olyan szervezeti tevékenységeket, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az illegális bevándorlás megvalósulásához", mint például az információs anyagok készítését vagy terjesztését.

Az ilyen cselekmények kriminalizálása megzavarja az áldozatokat segítő civil szervezetek tevékenységét, és aránytalanul korlátozza az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített jogaikat. A kampánytevékenység folytatásának és a menedékkérők képviseletének büntethetővé tétele pedig jogellenes beavatkozást jelent a véleménynyilvánítás szabadságába - olvasható a véleményt ismertető közleményben.

A Miniszterelnökség közleményben reagált, ebben azt írják, kormány akkor is megvédi a magyarokat, ha ez a Velencei Bizottságnak és a Soros-hálózatnak nem tetszik. A kormány kiáll a Stop Soros törvény mellett, nem vonja vissza és nem helyezi hatályon kívül azt, hiszen a törvény Magyarország védelmét szolgálja, és határozott fellépést tesz lehetővé az illegális migráció szervezőivel szemben – teszik hozzá.

“Elfogadhatatlan, hogy vannak olyan bevándorlást segítő szervezetek, amelyek nyíltan az uniós és a magyar törvények kijátszására buzdítják a migránsokat, köztük olyanokat is, akik valójában nem jogosultak a védelemre. Az illegális migráció szervezőivel szemben határozottan fel kell lépni, mert bűncselekményt követnek el, továbbá kárt okoznak Európának és Magyarországnak” - áll a közleményben.

Mint írják, sajnálattal tapasztalják, hogy “a Velencei Bizottság ebben az ügyben nem jogi tanácsadó testületként viselkedik, hanem a Brüsszeltől és a bevándorlást szervező Soros-hálózattól már jól ismert politikai vádakat ismételgeti, és politikai nyomást kíván gyakorolni Magyarországra.”

Elfogadhatatlannak nevezik, hogy a testület a társadalmi egyeztetés hiányát emlegeti, miközben Magyarország az egyetlen hely Európában, ahol az emberek népszavazáson és nemzeti konzultáción is kinyilváníthatták akaratukat a migrációval kapcsolatban, és az áprilisi választáson egyértelmű felhatalmazást adtak a kormánynak és a parlamentnek arra, hogy védje meg az országot a bevándorlástól és lépjen fel az illegális migrációt segítő szervezetekkel szemben.

A Velencei Bizottság összehasonlította a szóban forgó jogszabályt más, az illegális bevándorlás elősegítését kriminalizáló európai törvényekkel. Aláhúzták:

máshol vannak kivételek a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozóan, de ez hiányzik a magyar szabályozásból, ami sérti a nemzetközi jogi sztenderdeket.

Mi több, túlságosan széles körű a bűncselekmény tényállásának meghatározása a törvényben, és a szankciók aránytalanok. Példaként hozták fel, hogy egy civil szervezet egy tagjának elítélése akár az egész NGO feloszlatását vonhatja maga után, ami sérti az egyesülés szabadságára vonatkozó jogokat.

Sérelmezték emellett, hogy a kormány nem folytatott érdemi konzultációt az érintett felekkel és a társadalommal a törvénytervezet benyújtása előtt.

Sajnálják, hogy nem várta meg a Parlament az állásfoglalást

Az ET parlamenti közgyűlésének jogi és emberi jogi bizottsága márciusban kérte fel a Velencei Bizottságot annak vizsgálatára, hogy megfelel-e a nemzetközi normáknak az azóta elfogadott törvénytervezet. A testület delegációt küldött Magyarországra az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) együttműködésben készülő állásfoglalás készítésekor.

A felkérés alapján kizárólag az NGO-k működésére vonatkozó rendelkezéseket elemezték, így a vélemény nem tér ki azon új előírásokra, amelyek közvetlenebbül érintik a menekülteket, például a friss alkotmánymódosításokra. Leszögezték ugyanakkor: ez még nem jelenti azt, hogy ezek megfelelőek lennének.

A közlemény szerint a Velencei Bizottság és az EBESZ végezetül sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a parlament két nappal az állásfoglalás elfogadása előtt megszavazta a "Stop Soros" törvénycsomagot.