A kormányfő szerint ma a magyar állam legjobban működő szerve a középszintű közigazgatás. "Azt várjuk a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy a központi közigazgatás is méltóztasson felzárkózni erre a színvonalra, hogy azt tudjuk mondani: ez a különbség a következő években majd eltűnik" - fogalmazott.

Hozzátette, a középszintű közigazgatásban bevezették az életpályarendszert, de

tervezik a központi közigazgatásban dolgozók fizetésének emelését is.

A miniszterelnök felidézte, 2010-ben az volt a céljuk, hogy újragondolják a magyar állam szerepét, "egy olyan államot akartunk, amely egyszerre teszi lehetővé, hogy megvédjük az ország szuverenitását (...), a magyar emberek pedig egy szabad országban élhessenek". Ehhez meg kellett újítani a teljes jogrendszert, meg kellett erősíteni a közbiztonságot, és át kellett alakítani a közigazgatást - sorolta, felelevenítve a kormányhivatalok létrehozását és a járási rendszer kialakítását. Megjegyezte: nem állítja, hogy a járási rendszer tökéletes állapotban lenne, nincs meggyőződve ugyanis afelől, hogy a járási hivatalok és központok száma optimális-e. Szavai szerint talán az elkövetkező négy év alkalmas arra, hogy ennek a kérdésnek is nekifeszüljenek.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar államnak és az azt igazgatóknak mindig úgy kell működniük, hogy "az állam megtartson minket annak, amik vagyunk - ahogyan a választási kampányban is elmondtuk -, hogy megőrizze Magyarországot magyar országnak". Jelezte, nem lesz más a kormánymegbízottak munkájának vezérfonala a következő években sem. Ezért azt kérte tőlük, hogy

azzal a testtartással végezzék munkájukat, amelyben ott van egy ezeréves magyar állam.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében kifejtette: a 2010-es kormányváltás után megkezdődött közigazgatási reform során egyértelművé tették, melyek az állami, melyek a központi közigazgatási feladatok, és melyek azok a hatósági jogosítványok, amelyeket az önkormányzatok gyakorolnak. Ez a különválasztás jól sikerült, és ennek köszönhetően ma a magyar állam jobban működik, mint korábban - értékelt.

Kiemelte, hogy ma az állam gyakorlati találkozási pontja az emberekkel leginkább a közigazgatáson, azon belül is a kormányhivatalokon keresztül valósul meg, ezért az ottani lelkiismeretes és színvonalas munkavégzés az állam egészének működéséről ad képet a polgároknak.

A kormánymegbízotti körben csak egy helyen, Jász-Nagykun-Szolnok megyében történt változás, miután a korábbi kormányhivatal-vezetőt, Kállai Máriát országgyűlési képviselővé választották.

Így Berkó Attilát Jász-Nagykun-Szolnok megyei, Demeter Ervint Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, György Istvánt fővárosi, Harangozó Bertalant Vas megyei, Horváth Kálmánt Tolna megyei, Horváth Zoltánt Baranya megyei, Juhász Tündét Csongrád megyei, Kancz Csabát Komárom-Esztergom megyei, Kovács Ernőt Bács-Kiskun megyei, Neszményi Zsoltot Somogy megyei, Pajtók Gábort Heves megyei, Rácz Róbertet Hajdú-Bihar megyei, Román Istvánt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, Sifter Rózsát Zala megyei, Simon Lászlót Fejér megyei, Szabó Sándort Nógrád megyei, Széles Sándort Győr-Moson-Sopron megyei, Takács Árpádot Békés megyei, Takács Szabolcsot Veszprém megyei, Tarnai Richárdot pedig Pest megyei kormánymegbízottá nevezték ki július 1-jei hatállyal.

Az ünnepségen részt vett Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár, Biró Marcell, a Miniszterelnöki Kormányiroda vezetője és Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.