Az igazságügyi miniszter elmondta, a tanácsülés alkalmával egyeztetett Vera Jourová jogérvényesülésért felelős uniós biztossal, aki tájékoztatást adott az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatos fejleményekről, valamint beszámolt a következő több éves pénzügyi keret részeként május 2-án bemutatott, az uniós költségvetésnek a jogállamiság általános hiányossága esetén történő védelméről szóló rendelettervezetről.

Kifejtette, Magyarországnak kiemelten fontos, hogy a létrejövő ügyészség, a helyi hatóságokkal és a több országot érintő nyomozásokat és büntetőeljárásokat összehangoló európai uniós ügynökség (Eurojust), valamint az európai csalásellenes hivatal (OLAF) világosan elkülönült hatásköri keretek között működjön. Mielőbb szeretné megismerni az ügyészség és a megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamok közötti együttműködés részleteiről szóló javaslatot is.

A miniszter a jogállamisági kondicionalitásra vonatkozó rendelettervezet kapcsán aláhúzta, a javaslat Magyarország számára több szempontból is aggályos. Kiemelte: kétségesnek tartja, hogy az uniós szerződés hivatkozott cikke erre megfelelő alap lenne.

A miniszter beszámolt arról, hogy találkozott Katarina Barley német igazságügyi miniszterrel, akit az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése érdekében, a bírói függetlenség elvének tiszteletben tartása mellett tervezett intézkedésekről tájékoztatott. Elmondta, az Igazságügyi Minisztérium egy bírókból és egyetemi professzorokból álló bizottság bevonásával jelentést készít a magyar igazságszolgáltatás előtt álló feladatokról és a bírósági igazgatás modelljeiről nemzetközi összehasonlításban. Trócsányi László a közeljövőben Berlinbe látogat, hogy elemezze a német igazságügyi tapasztalatokat.

A miniszter elmondta, hogy az uniós Igazságügyi Tanácsban a miniszterek vitát folytattak a szerződési jog területét érintő, az áruk adásvételéről szóló irányelv-javaslat kapcsán. Magyarország egyetért azzal, hogy az árucikkekre egységes szabályozás vonatkozzon, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy úgynevezett intelligens - beágyazott digitális tartalommal bíró - árukról van szó - jelezte.

Hibás teljesítés esetén a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokat érintően Magyarország azt javasolta, hogy az irányelv tartalmazza vagy legalább nem zárja ki a nemzeti jog szintjén azt a magyar jogban ismert lehetőséget, amely szerint a jogosult a hibás árut a kötelezett költségére kijavítja vagy mással kijavíttatja. Az igények érvényesítésére vonatkozó határidők esetén Magyarország azt támogatta, hogy a javaslat csupán a minimális időtartamot határozza meg, azonban attól a tagállamok a fogyasztó részére kedvező módon eltérhessenek - közölte.

Ismertetése szerint a miniszterek elfogadták továbbá a tanácsi álláspontot a megelőző szerkezetalakításról, a második esélyről, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának a növeléséről szóló irányelv-tervezet egyes kérdéseiről.

Vitát folytattak a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról is, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló vonatkozó tanácsi rendelet néhány meghatározó aspektusáról. Az igazságügyi miniszter elmondta, Magyarország elkötelezett a felülvizsgálat sikere mellett és támogatja a jelenlegi és a soron következő elnökséget az új rendelet elfogadásában.

A gyermek másik tagállamban való elhelyezésével összefüggésben kiemelte, hogy amikor egy tagállami bíróság egy másik tagállambeli - például annak állampolgárságával rendelkező, onnan származó - gyermek elhelyezéséről dönt, a gyermek veszélyeztetése esetén előzetesen vegye fel a kapcsolatot a származási állam érintett hatóságaival a gyermek nevelésére alkalmas családtagra vagy hozzá közeli személyre vonatkozó információ beszerzéséhez.

Véleménye szerint uniós szinten azt kell előmozdítani, hogy minden gyermek lehetőleg a saját családjában, és ne idegen országban, például nevelőszülőknél nőjön fel.

A határozatok elismerésének és végrehajtásának rendszerét illetően közölte, hogy Magyarország fenntartja korábbi álláspontját: nem támogatja a határozatot végrehajtó tagállam kontrolljának a teljes kizárását egyes privilegizált - kapcsolattartási és a gyermek visszaadását elrendelő - határozatok vonatkozásában.

"Minden esetben fenn kell tartani a lehetőséget annak vizsgálatára, hogy valóban érvényesültek-e az eljárás során az Alapjogi Chartában is lefektetett olyan jogok, mint az alperes védekezési joga, a gyermek meghallgatáshoz való joga és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés joga. A pénzkövetelések esetében az uniós jog biztosítja ezt, így paradox helyzetet eredményezne, ha épp egyes gyermekekkel kapcsolatos határozatok esetében hiányozna ez a kontroll mechanizmus" - fogalmazott.

A miniszterek az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés kapcsán vitát folytattak az uniós bizottság által előterjesztett, a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendelettervezet, valamint az azzal szorosan összefüggő, a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló irányelvtervezet kapcsán is - mondta az igazságügyi miniszter.