A politikust az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.

Kovács Béla és három vádlott-társa szabadlábon védekezik.

A főügyész közleményében felidézte: az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette miatt. A feljelentés alapján indult nyomozásban a legfőbb ügyész 2014. május 12-én indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A képviselő mentelmi jogát végül közel másfél év elteltével, 2015. október 14-én függesztették fel. Ez után történhetett meg a megalapozott gyanú közlése, amelynek lényege szerint a képviselő a kémtevékenységet egy idegen állam érdekében, a titkosszolgálat részére folytatta.

A főügyész hozzátette: a nyomozás ideje alatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján fiktív gyakornoki foglalkoztatások miatt 2015. október 16-án újabb eljárás indult. A nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján megalapozott gyanút közöltek a fiktív, nem teljesített gyakornoki megállapodásokkal kedvezményezett személyekkel szemben.

Mivel a mentelmi jog felfüggesztése mindig konkrét bűncselekményre hatályos, a korábbi felfüggesztés a fiktív gyakornoki foglalkoztatás miatt indult ügyre nem volt alkalmazható. Ezért a legfőbb ügyész 2016. szeptember 20-án újabb indítványt tett az Európai Parlament elnökénél a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére a költségvetési csalás és többrendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt. A mentelmi jog felfüggesztéséről nyolc hónap elteltével, idén június 1-jén született döntés.

Ezt követően vált lehetővé - a büntetőeljárások célszerűségből történő egyesítése után - Kovács Bélával szemben a további bűncselekmények megalapozott gyanújának közlése - írta Keresztes Imre.

A főügyész tájékoztatása szerint a képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró - valamivel több mint hatmillió forint - vagyoni hátrányt okozott az Európai Parlament költségvetésének.

A főügyészség korábban a költségvetési csalással kapcsolatban azt közölte, a gyanú szerint a politikus 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött 4, illetve 6 hónapos időtartamra. Az ügyészség szerint a gyakornokok gyakorlatilag nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak.

A kémkedéssel kapcsolatban pedig azt közölte korábban a főügyészség, hogy a polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat.