A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?"

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) július 25-i ülésén arra hivatkozva tagadta meg a kérdés hitelesítését, hogy az nem felel meg az egyértelműség követelményének. A bizottság szerint a kérdés formailag a törvény hatályon kívül helyezését kezdeményezi, a civil szervezetek adminisztratív kötelezettségének megszüntetésére irányul, ugyanakkor a törvény preambulumában is szerepel, hogy a törvény a pénzmosás megakadályozására irányuló hazai fellépés egyik eszköze is. Az NVB szerint a törvény hatályon kívül helyezése ezt is érintené, ez pedig olyan következmény, amely a kérdés megfogalmazása alapján a választópolgárok számára nem nyilvánvaló.

Az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet kedden bírálta el a Kúria és - az internetes oldalán közzétett végzés szerint - úgy ítélte meg, hogy a kérdés megfelel az egyértelműség követelményének. A bíróság szerint ugyanis nincs sem olyan tényleges, sem olyan potenciális következmény, amely a kérdés feltevése alapján rejtve marad a választópolgár előtt.

A bíróság végzésének indoklásában azt írta, a kérdésben azonosítható a törvény, és a következetes alkotmánybírósági és kúriai gyakorlat szerint az állampolgároktól a népszavazási kérdés tekintetében elvárható, hogy a vonatkozó jogszabályok ismeretének birtokában legyenek és ennek megfelelően adják le a szavazatukat. Vagyis a hatályon kívül helyezni kívánt törvényt cím és szám szerint megjelölő népszavazási kérdés alapesetben nem sérti a választópolgári egyértelműség követelményét.

A Kúria szerint az átláthatóság biztosítására irányuló cél magából a törvénycímből egyértelműen kitűnik, amely cím a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés szövegének is részét képezi. Az átláthatóság magában foglalja a pénzügyi átláthatóságot is, így azt is - ami egyébként a törvény szövegében szerepel -, hogy a törvény hozzájárul a pénzmosás elleni küzdelemhez - érvelt a Kúria. Vagyis a bíróság szerint nem állítható, hogy a kérdésben foglalt tartalom és a kérdés tényleges hatása nincsen egymással összhangban, és emiatt sérül a választópolgári egyértelműség követelménye.

A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés megfelel a választópolgári egyértelműség követelményének, ezért az NVB határozatát megváltoztatta és a kérdést hitelesítette.

A Kúria végzése jogerős.