Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Novemberben startol az első magyar e-jegyrendszer

Novemberben startol az első magyar e-jegyrendszer

Az országban elsőként a debreceni közösségi közlekedésben vezetik be az elektronikus jegyrendszert. Az október végétől vásárolható virtuális bérleteket új típusú, elektronikus személyivel lehet használni.

Az új típusú, elektronikus személyi igazolvánnyal rendelkező utasok és a diákok novembertől a havidíj befizetésével már bérletként használhatják okmányukat a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. valamennyi villamos-, autóbusz- és trolibuszjáratán - jelentették be kedden Debrecenben, a 2-es villamos Doberdó utcai végállomásán.

A közlekedési cég honlapja szerint az első „virtuális” bérletet 2017. október 28-tól vásárolhatják meg a debreceniek a DKV Zrt. Doberdó utcai, Segner téri, Petőfi téri bérletpénztáraiban, valamint az Ügyfélszolgálaton.

Nagy Attila, a DKV Zrt. vezérigazgatója rámutatott: a chippel ellátott okmányok utazási azonosítót is tartalmaznak, ami lehetővé teszi, hogy az utasok a vásárláskor mindössze egy nyugtát kapnak, papír alapú bérletet nem. A nyugta tartalmazza az utazási jogosultság időtartamát, valamint az utazáshoz használható okmány számát is, amit átvételkor érdemes ellenőrizni.

Ezzel egy időben a jegyellenőrzés is elektronikussá válik. Az utas az elektronikus személyi igazolványát egy erre a célra kialakított, az ellenőröknél található speciális okostelefonhoz érintve tudja igazolni utazásának érvényességét. Diákok esetében a diákigazolvány lesz az elektronikus bérlet alapja, az azonosítást a vonalkód alapján végzik.

A rendszer nem csak bérlet vásárlására nyújt lehetőséget. Ezen az elven vehetik meg akár a városba érkező turisták is a napi-, a háromnapos és a hétnapos jegyet a DKV Zrt. járataira - magyarázta a vezérigazgató. Elmondta azt is, hogy ma a cívisvárosban több mint 50 ezer embernek, vagyis a lakosság negyedének van már elektronikus személyi igazolványa, tanítási időszakban pedig átlagosan 19 ezer diák vásárol tanulóbérletet.

Hajzer Károly, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára az e-ügyintézés fontos elemének nevezte az új jegyrendszer debreceni bevezetését, ami az elektronikus személyi igazolványon alapul, amely chippel van ellátva, lehetővé teszi az e-aláírást, az ügyfélkapuba belépést, és tartalmazza a társadalombiztosítási és adóadatokat.

Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere közölte, a városvezetés fontosnak tekinti, hogy az önkormányzati holdinghoz tartozó vállalatainál 21. századi megoldásokkal tegyék könnyebbé az állampolgárok életét. Ezek közé sorolta az e-jegyrendszer bevezetését is.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×