eur:
411.4
usd:
393.3
bux:
0
2024. november 25. hétfő Katalin

Ónodi-Szűcs: jövőre 150-200 milliárd forinttal több jut az egészségügyre

A jövő évi költségvetési tervezetben 150-200 milliárd forinttal több jut az egészségügyre - mondta az egészségügyért felelős államtitkár egy szakmai fórumon pénteken Siófokon. Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette, az idei és a jövő évi ágazati növekmény a GPD 1,5 százalékát teszi ki.

Az államtitkár a Magyar Kórházszövetség XXIX. kongresszusán úgy fogalmazott, "kemény másfél év van mögöttünk, és erős eredményeket értünk el.

Emlékeztetett arra, hogy 2016 áprilisa és decembere között 120 milliárd forintot fordítottak a kórházak adósságának rendezésére, ezen felül 15 milliárd forintra pályázhattak a működésük racionalizálását célzó programokkal. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: hogy évek óta csökken az intézmények által termelt adósság, míg 2014-ben 4,5 milliárd forint volt a havi össznövekedés, addig 2015-2016-ban már csak 2,5 milliárd forint volt havonta.

Ónodi-Szűcs Zoltán beszélt arról is, hogy a két nagy intézmény - a volt Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Tisztiorvosi Hivatal - átalakítása nagyobb zavarok nélkül zajlott le.

A humánerőforrás-helyzetet említve "trendváltásról" beszélt az államtitkár, mint mondta, mind az orvosoknál, mind a szakdolgozóknál csökkent az elvándorlás, és emelkedett az orvosegyetemre jelentkezők létszáma is.

Fontos eredménynek nevezte azt is, hogy sikerrel zárult a svájci finanszírozású alapellátási modellkísérlet, és annak folytatására ebben az évben már hazai forrás áll rendelkezésre, a következő évben pedig az elképzelések szerint további száz háziorvosi praxist vonnának be.

Arra a fórumon elhangzott kérdésre, hogy az egészségügyben gazdasági-műszaki területen dolgozók mikor kapnak béremelést, az államtitkár azt válaszolta, hogy a 26 ezer -ezen a területen dolgozó - munkavállalóból 17 ezren érintettek voltak a januári minimálbér- és garantált bérminimum-emelésben.

A gond ott van, mondta , hogy ezen munkavállalók a közalkalmazotti (és nem az egészségügyi) bértábla szerint kapják fizetésüket, és egészségügyi államtitkárként nincs ráhatása a közalkalmazotti bértáblát szabályozó jogszabályra, arra pedig, hogy a kjt.-t "megbontsák", nem lát lehetőséget.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az lenne a cél, hogy az egészségügy a nemzetgazdaság ágak átlagbér szerinti sorrendjében a 3.-4. helyet foglalja el a mostani 11. helyett. Hozzátette: "a lengyel egészségügyi bérszintet már elértük, a szlovákot éppen súroljuk, a cseh még mindig előttünk van 500 euróval".

Mészáros János helyettes államtitkár a jövő évi ágazati költségvetéstervezetről a fórum után újságíróknak elmondta: a népegészségügy programok, a szakellátás fejlesztése, a gazdálkodás optimalizálását ösztönző beruházások, az alap- és védőnői ellátás megerősítése, valamint az egynapos ellátások fejlesztése lesz a prioritás.

Szentes Tamás az országos tisztifőorvosi feladatokat ellátó helyettes államtitkár a fórumon azt mondta, népegészségügyi feladatellátásra a szükséges mértékhez képest kevés energiát fordítunk. Megjegyezte, az ellátórendszer komoly problémával fog szembe nézni, ha a népegészségügy területén nem érnek el pozitív változást.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a bérmegállapodásról: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a bérmegállapodásról: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

A magyar startupok sikerét és az innovatív ötletek kibontakozását számos tényező akadályozhatja Magyarországon. Ide tartozik a szabályozási környezet, a befektetők alacsony kockázatvállalási hajlandósága, vagy a pénzügyi eszközök szűkössége. A Nemzeti Innovációs Ügynökség ezeknek a gátaknak a lebontásán dolgozik, aminek az eredménye nem csak egy kiterjedtebb magyar startup ökoszisztéma lehet, de az is hogy a magyar ötletek „láthatóvá válnak” a nemzetközi porondon. Erről kérdeztük Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkárt, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×