A Paks II beruházás tavaly szeptemberben megkapta a környezetvédelmi engedélyt, ám zöldszervezetek fellebbezése miatt jelenleg még a másodfokú környezetvédelmi hatóság előtt van az engedélykiadás ügye – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos.

„A múlt héten az Országos Atomenergia Hivatal lezárta a telephelyengedélyezési eljárást. A környezetvédelmi és a telephely-engedély eltérő filozófiájú folyamat. Az előbbinél azt mutatjuk be, hogy milyen hatást gyakorol a környezetre a létesítmény megépítése és működtetése, míg az utóbbinál a telephelyen és annak környezetében megjelenő természetes és ember által okozott folyamatok milyen veszélyeket hordoznak.”

Aszódi Attila hozzátette: az elmúlt harminc évben mindenben komoly fejlődés volt, így

egyáltalán nem volt biztos, hogy a paksi telephely könnyedén megkapja a telephelyengedélyt.

„A telephely- illetve a környezetvédelmi engedély adatai alapján el lehet készíteni az erőmű műszaki terveit. Ezzel eddig nem tudtunk foglalkozni, mert erre vonatkozott az Európai Bizottság tiltása. Az államigazgatási vizsgálat után el kell ezeket készíteni és az úgynevezett előzetes biztonsági jelentést. Ezek a dokumentumok adják a bázisát a következő nagy engedélyezési fázisnak, a létesítési engedélykérelem beadásának.”

A kormánybiztos elmondta:

a műszaki tervezés legalább egy évet vesz majd igénybe,

majd az Országos Atomenergiai Hivatal felülvizsgálata is minimum egy évet igényel.

„Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne a telephelyen érdemi tevékenységet folytatni. Ahhoz, hogy a nukleáris létesítményt el lehessen kezdeni megépíteni, szükség van bizonyos kiszolgálói infrastruktúrára: utak, raktárak, műhelyek, üzemek kellenek.

Sok olyan feladat van tehát, amit el kell végezni, mielőtt a nukleáris létesítmény építése megkezdődhet.”

Aszódi Attila hozzátette: ezekhez is engedélyekre van szükség, de ezen létesítmények építése év végén, vagy 2018 elején elkezdődhet.

Megújuló energia

Németországban jelenleg a villamosáram 30 százalékát állítják elő megújuló energiákból, a fennmaradó 70 százalék jelentős része azonban fosszilis, így arányaiban Németország a villamos energia előállításához jóval több környezetkárosító fosszilis energiát használ fel, mint Magyarország – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Aszódi Attila kormánybiztos.

„Németországban a 2011-es fukusimai válságot követően évről évre növekedett a széndioxid-kibocsájtás, mert a leállított atomerőműveket lignittel pótolták, ami egyáltalán nem nevezhető környezetkímélő és klímavédő intézkedésnek. Ha ma harminc százalék a megújulók aránya Németországban, lehet-e valaha száz százalék? Azokkal a technológiákkal, amelyeket ma alkalmazunk, nem tud száz százalék lenni.”

Németország ugyanakkor a kiegyensúlyozásra az egész európai hálózatot használja – hívta fel a figyelmet Aszódi Attila.

„Ez a dolog így nem fenntartható.

Ha minden ország azt tenné, amit Németország, akkor óriási műszaki és gazdasági problémák lennének.”

Magyarország integráltsága az európai villamosenergia-hálózatba sokkal jobb, mint az uniós elvárás – hangsúlyozta Aszódi Attila.

„A magyarországi villlamosenergia-rendszer bekötöttsége a környékbeli országok és így az egész európai villamosenergia-rendszerbe sokkal nagyobb, mint az uniós követelmény, ötször-hatszor nagyobb kapacitással vagyunk bekötve a környezetünkbe, mint, amit 2030-ra elvárnak.”

Aszódi Attila kiemelte: az Európai Unió alapokmányaiban rögzített alapelv, hogy az országok maguk határozhassák meg energiapolitikájukat, már csak az országok különböző adottságai miatt is megkérdőjelezhetetlen jog.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!