Orbán Viktor: lázadnak Európa népei

A miniszterelnök a Múzeumkertben mondta el ünnepi beszédét, amelynek szövegét több helyen nem lehetett hallani, részben a távolság, részben a sípot fújó tüntetők miatt.

Március 15. a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy mi voltunk, vagyunk és leszünk, "ez a mi diadalunk" - mondta Orbán Viktor. "Mi itt, a Kárpát-medencében, kultúrák, birodalmak, civilizációk ütközőzónájában a lehető legnagyobb diadallal büszkélkedhetünk. A háborút, a haza megmaradásáért és a nemzet fennmaradásáért vívott háborút végül mindig megnyertük" - fogalmazott a kormányfő.

Az elmúlt évben a nemzetek újra fellázadtak "a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű nemzetközi tőke álszent szövetsége" ellen.

Először az angolok, aztán az amerikaiak - mondta, hozzátéve: ebben az évben jön
a folytatás. 

A kormányfő szerint ma ismét '48-as szelek fújnak Európában, Brüsszelben le kell dobni az álszentség maskaráit, egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség.

Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít, hogy megmaradunk-e magyarnak. De nekünk számít" - fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor szerint ez a mostani európai lázadás tétje. Kitért arra is: a betelepítést meg kell akadályozni, a külföldi pénzből kitartott hálózatot átláthatóvá kell tenni, az adók, a bérek és a rezsi szabályozásának jogát itthon kell tartani.

Sípolás és összeszólalkozások

Az Együtt demonstrációja, a sípolás a közönség köreiből, a kordonon belülről már Tarlós István beszéde alatt elkezdődött, és felerősödött, amikor Orbán Viktor beszélni kezdett. A Múzeum körúton ezért sok helyen nem lehetett hallani a miniszterelnök beszédét. Véleményüket mindkét oldal jelenlévő hívei kifejtették, olykor egészen elszabadultak az indulatok, a rendőrség hat esetben intézkedett. Az InfoRádió összefoglalóját, valamint Orbán Viktor beszédét, és a pártok ünnepségeiről szóló beszámolókat a cikk végén meghallgathatja.

Jobbik: jöjjön a "földesúradó" és az elszámoltatás

A magyar nép szabadság iránti vágyát hangsúlyozta Vona Gábor, a Jobbik elnöke ünnepi beszédében a budapesti Március 15. téren. Azt mondta: sem külföldi helytartóknak, sem hazai földesuraknak nem lehet kiszolgáltatni Magyarországot, szerinte előbbit az MSZP, utóbbit a Fidesz tette. 

Azt is hangoztatta: vallja, hogy a nép és a nemzet azonos fogalom, és ha az szétválik, az kádárizmust vagy orbánizmust eredményez. Vona Gábor értékelése szerint az emberek több szabadságot és több igazságot kérnek, ezért valódi elszámoltatást sürgetett, illetve ígért. Egyúttal "földesúradót" és a törvénytelenül szerzett javak elkobzását helyezte kilátásba.

MSZP: nincs szabad sajtó és nem tekinthető felelősnek a kormány

Molnár Gyula, az MSZP elnöke a Szabad Sajtó Díj átadása előtt szerdán Budapesten párhuzamot vonva az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 12 pontjával, azt a kérdést tette fel: vajon ha a hősök letekintenek a mostani Magyarországra, akkor valóban ilyen országot akartak? Szerinte ma Magyarországon nincs sajtószabadság.

Molnár Gyula beszéde szerint nem tekinthető felelősnek az a kormány, amely "gyűlöletet szór" az országban mindenkire. A jó kormányzás arról szólna 2017-ben, hogy minél több embernek segítünk kitörni a szegénységből, és hogy senkinek ne kelljen választania a nyaralás és a számlák befizetése között - emelte ki. Szerintük a gazdagoknak több adót kellene fizetniük.

LMP: ma is a függetlenségért és az önrendelkezésért kell küzdeni

A függetlenség, az önrendelkezés és a szuverenitás gondolata köti össze a 169 évvel ezelőtti forradalmi eseményeket napjainkkal - hangoztatta Szél Bernadett, az LMP társelnöke a párt ünnepségén az egykori Pilvax kávéházban. Megítélése szerint ebből a szempontból kell feltenni azt a kérdést, hogy Petőfi, Jókai, Vasvári vagy az első felelős kormány akart-e volna paksi bővítést, amellyel "áruba bocsátjuk cselekvési és döntési szabadságunkat"?

Hadházy Ákos, a párt másik társelnöke rendszerváltásról beszélt, amely szerinte szükségszerűen jár majd együtt a kormány leváltásával. Azt a kérdést tette fel, hogy a kabinet választással vagy máshogy váltható-e le, majd hozzátette: nem kell félni a forradalom szótól, hiszen kis forradalmak már most is történnek. A "kis forradalmárok" közé sorolta például a Népszabadság egykori alkalmazottait.

Együtt: harc egy "szűk, gonosz érdekkör" ellen

A szabadság megvédésére, valamint egy "szűk és gonosz érdekkör" elleni kiállásra szólított fel az Együtt alelnöke a párt megemlékezésén, a fővárosi Petőfi szobornál. Berkecz Balázs elmondta: a forradalom és szabadságharc egy bátor nép bátor döntése volt, amely ellentmondott mindannak, amit az akkori világrend, a hatalom pökhendi birtokosai elfogadhatónak tartottak.

Ma egy szűk és gonosz érdekkör elvette a szabadságunkat, "fékevesztett mohóságával" veszélybe sodorta a jövőnket, "diktatúrák szintjére züllesztve az országunkat", az "általa működtetett maffiaállam naponta tiporja el az igazságot"; ellenük küzdeni kell - mondta.

DK: az emberi méltóság tiszteletét a kormány sutba vetette

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint szabadság csak a demokratikus jog és intézmények uralmával egyeztethető össze, azzal a világgal, amelyet a magyar miniszterelnök az elmúlt hét évben feldúlt. Gyurcsány Ferenc arra szólította fel hallgatóságát, hogy merjenek szabadok lenni, tudjanak jó magyarok lenni, és akarjanak európaiak lenni. 

Az európaiság  legfontosabb része az emberi méltóság tisztelete, amit a mai kormány "sutba vet", pedig az emberi méltóság nem a kormánytól kapott jog, hanem velünk születik és mindenkinek kijár - jelentette ki. 

Tarlós: nem engedünk a negyvennyolcból

A magyarságnak ma is keményen meg kell küzdenie céljaiért, álmaiért, érdekei képviseletéért - mondta a főpolgármester. A Magyar Nemzeti Múzeumnál tartott díszünnepségen úgy fogalmazott: "a mai, bízvást történelminek mondható időkben meg kell találnunk a Magyarországot megillető helyet a második világháború utáni talán legnagyobb átalakulását élő világrendben, a modern kori népvándorlás viharos viszontagságai közepette, az európai és keresztény értékek elkötelezett védelmezőjeként".

Botka: felelősek vagyunk egymásért, mert együtt vagyunk nemzet

Botka László (MSZP), Szeged polgármestere ünnepi beszédében többek között azt mondta: olyan országban akarunk élni, ahol nem kell kívánni a sajtó szabadságát, ahol nem kell a közös teherviselésről és a törvény előtti egyenlőtlenségről szót váltanunk, ahol soha többé nem épülhetnek falak a félelem és megfélemlítés, az erőnek hívott erőszak, a demokráciának hazudott önkény és a "gátlástalan sikerpropaganda" tégláiból.

A politikus úgy fogalmazott, szabadság ott van, ahol mindenkinek jut belőle, tartozzon bármilyen kisebbséghez, ahol a kormány a gyengét védi, a szegényt segíti, több felelősséget kérve a gazdagtól. Felelősek vagyunk egymásért, mert együtt vagyunk a nemzet - mondta.

Lázár: Magyarország a nagyság kapujában áll

Egész pártok, politikusok gyülekezete és működése épül a tagadásra, az elutasításra, minden ellenzésére és megakadályozására. "Ez már kezd aggasztó mértéket ölteni" - fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Hódmezővásárhelyen. Szerinte Magyarország a nagyság kapujában áll, de csak egységgel, együttműködéssel, bátorsággal és a kisszerű pártviták felfüggesztésével lehet ismét nagy, erős, gyarapodó ország.