eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Az időjárás okozta a radioaktív sugárzást

Az időjárás okozta a radioaktív sugárzást

Időjárási jelenség okozhatta, hogy január óta Európában csekély mértékben nőtt, kimutathatóvá vált a jód-131 ember alkotta radioaktív anyag háttérsugárzása. Ennek mértéke meg sem közelítette az egészségügyi határértéket, és mára újra normál szintet ért el – mondta az InfoRádiónak Vincze Árpád, az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Veszélyhelyzet kezelési Főosztályának vezetője.

„Vészhelyzetről semmiképpen sem lehet beszélni.

Olyan alacsony a szintje, hogy gyakorlatilag a kimutathatóság határán van. Ezt negyven évvel ezelőtt még észre sem vettük volna. Azóta annyit fejlődött a méréstechnika, hogy azóta érzékelni tudjuk a mesterséges radioaktív anyag jelenlétét ilyen kis mérténél is” - közölte Vincze Árpád.

Az időjárás okozta a radioaktív sugárzást

A főosztály vezetője elmondta, hogy az a radioaktív jód izotóp, amit több helyen detektáltak, Európában több helyen folyamatosan gyártják elsősorban egészségügyi használatra. Gyógyszerekbe kerül, amelyet bizonyos betegségek diagnosztizálására és terápiás kezelésére használnak.

„A gyártás miatt valamennyi mindig kerül a környezetbe, és ez időnként mérhető mennyiségű” - mondta a szakember.

„Azok a kedvezőtlen időjárási körülmények,

amelyek a szmogot is okozták több helyen, és az a tény, hogy télen a levegő hidegebb a föld közelében, mint a magasabb rétegekben – és így a keveredés nem olyan mértékű – okozta azt, hogy az egyébként háttérszintű koncentráció mérhetővé vált” - ismertette a szakmai véleményét az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Veszélyhelyzet kezelési Főosztályának vezetője.

Először januárban Norvégia északi részén érzékelték ezt a háttérsugárzást, a jód-131 izotóp jelenlétét, és azóta Nyugat-Európában is kimutatható volt a jelenléte. Speciális amerikai repülőgépek is próbálták beazonosítani a sugárzás eredetét.

„A szakmai véleményem az, és az adatokból is az látszik, hogy

nem arról van szó, hogy valamilyen nukleáris létesítmény vagy egy titkos fegyverkísérlet eredményét látjuk” - hangsúlyozta Vincze Árpád.

Ezt a szakember szerint az is bizonyítja, hogy más mesterséges radioaktív anyagot nem lehetett kimutatni, míg más, természetes eredetű radioaktív anyagok mennyisigénél mértek emelkedést.

„Ezért azok a feltételezések, hogy titkos atomkísérlet vagy egy eltitkolt baleset következménye lenne ez, nem helytálló,

mert ebben az esetben más mesterséges radioaktív anyagot is érzékelni kellett volna” - magyarázta a vezető.

„Magyarországon is, mint ahogy minden európai országban folyamatosan figyeljük a környezetben lévő természetes és mesterséges radioaktív anyagok mennyiségét. A most mért szintnek az egészségügyi kockázata elhanyagolható” - jelentette ki az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Veszélyhelyzet kezelési Főosztályának vezetője, aki hozzátette, hogy már most sem érzékelhető ez a háttérsugárzás, kizárólag egy hétig érzékelték a mérőeszközök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 20. 13:40
×
×
×
×