A nemzetgazdasági miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője - Óbuda-Békásmegyer önkormányzata, valamint német nemzetiségi önkormányzata és a Braunhaxler Egyesület rendezvényén - úgy fogalmazott: az emlékezés csendje "mindazoké, akiknek életét megtörte, szétszakította, és akiket szenvedésre ítélt" egy torz politikai döntés.

Hozzátette: a kollektív bűnösség bélyegét ütötték akkor a magyarországi német nemzetiségre. A kiépülő kommunista diktatúra elűzte őket szülőföldjükről, megfosztotta vagyonuktól, "és ami még fájóbb volt", a haza biztonságától is.

Varga Mihály hangsúlyozta: a haza erőszakos elvesztése elvehette volna a magyarországi németség hitét is Magyarországban, de az erősebbnek bizonyult, mint a politikai hatalom, amely ezt a "szégyenletes" döntést meghozta.

A miniszter kiemelte: Magyarország és a magyarországi németség története csaknem ezer éve egybefonódik. Felidézte: ahogyan a magyarországi németek magyarként vettek részt a szabadságharcokban, "együtt építettük közös hazánkat" is. A jövőt is közösen kell építeni, a közös múlt fájó időszakát sem feledve az évszázados értékekre kell alapozni - hangoztatta.

Kiemelte: olyan országot építenek, amelyben a nemzetiségekhez tartozók úgy lehetnek a magyar nemzet tagjai, hogy közben "szabadon élik meg a nemzetiséghez tartozás alkotó örömét". A múlt és hagyományok tisztelete, a közösség megtartó erejébe vetett hit és a jövő alakítása iránti felelősség adja a sikeres jövő lehetőségét - fogalmazott.

Varga Mihály tiszteletét és együttérzését fejezte ki minden kitelepített német embernek és leszármazottainak, valamint köszönetet mondott azért, hogy német nemzetiségűként is magyarok maradtak.

Hozzátette ugyanakkor: ez a nap a jövőről is szól, a fiatalokról, akik folytatják és megújítják a hagyományt, gyarapítják a német-magyar közös örökséget.

A megemlékezés végén a templom oldalán lévő emléktáblánál koszorút helyezett el mások mellett Varga Mihály és Bús Balázs (Fidesz-KDNP) III. kerületi polgármester. Az Országgyűlés 2013. december 17-én a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény.