Most azok a gyerekek vizsgáznak, akik később olyan középiskolába fognak jelentkezni, ahol megkövetelik az írásbeli felvételit:

• 6000 gyerek felvételizik nyolc évfolyamos gimnáziumba
• 8000 fő szeretne bekerülni hat évfolyamos gimnáziumba
• normál nyolcadikos gyerekek köre, 54 ezren az összesen 83 ezer főből.

A gyerekek matematikából és anyanyelvi ismeretekből vizsgáznak, két 45 perces teszttel, köztük egy 15 perces szünettel.

Nem mindenhol ugyanúgy számít

Mindkettőre 50 pontot lehet kapni, de mivel minden iskolának saját felvételi rendszere van, ezért nem mindenhol ugyanúgy számítják be az itt elért pontokat. Lehet olyan, ahol az iskolai pontszámnak csak 50 százalékát adja a központi felvételin elért eredmény (ez egyébként a minimum arány), de lehet olyan hely is, ahol ennél többet.

Más lesz, mint az iskolai feladatok

Egyik feladat sem hagyományos tantervi teszt, eltérnek az eddigi iskolai dolgozatoktól. „A felvételi vizsga célja az, hogy felmérje, mennyire alkalmas a diák arra, hogy megkezdje a középiskolai tanulmányait. Ezért nemcsak az ismeretek tudását, hanem annak alkalmazását is tesztelik, illetve a kiemelkedő gyerekek kiszűrésére ismeretlenebb, alkalmazás-központú feladatok is vannak” – magyarázta Pongrácz László.

A feladatok újszerűsége azonban ne keserítsen el senkit: a szakember szerint a felkészülésre az eddig használt és most is rendelkezésre álló feladatsorok idén is teljesen alkalmasak.

Megnézhetik a szülők is

A felvételiket egy szigorú központi javítókulcs szerint mindig az az iskola javítja, ahogy a gyerek megírta a tesztet. Ezután az iskola február 9-ig értesíti a gyerekeket az eredményről egy úgynevezett értékelőlap átadásával. A kijavított dolgozatokat megnézhetik a szülők, összevethetik a javítókulccsal, és ha eltérést találnak, akkor észrevételt tehetnek, amit helyben kivizsgálnak.