Az Európai Bizottság jelenleg is a múlt szeptemberi, belügyminiszterek által többségi szavazással elfogadott elosztási kvóták fenntartásában és működtetésében érdekelt – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában a kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos. Navracsics Tibor ezt azzal indokolta, hogy a Bizottság feladata végrehajtani az unió tanácsa, vagyis a tagországok által hozott határozatokat.

„Másrészt pedig – és úgy gondolom, hogy az elmúlt egy évnek ez az egyik legfontosabb fejleménye – egyre erősebbé vált az az érvelés, amely a külső határvédelmet, a külső határvédelem megerősítését jelenti, és amelyek egyik kézzel fogható eredményeként október 6-án elkezdte működését az Európai Határ- és Parti Őrség” - fogalmazott az uniós biztos.

Navracsics Tibor hozzátette: a Bizottság – mint jelezte eddig is – nem kommentálja a magyar kvótanépszavazást és annak eredményét. Az alaptörvény-módosítás szövegét Budapest már hivatalosan eljuttatta a brüsszeli testületnek.

„Én magam láttam a szöveget. Első olvasásra nem látok a közösségi jogba ütköző megfogalmazást ebben az alaptörvény-módosításban, de nyilván a bizottság jogászai fogják majd kimondani a végső szót” - közölte Navracsics Tibor.

A 160 ezer menekült áttelepítése nehezen zajlik, a tagállamok nem, vagy csak nagyon lassan hajtják végre a rájuk háruló kötelezettséget – mondta el a magyar uniós biztos, hozzátéve, nem látja valószínűnek, hogy emiatt tagállamok tucatjai ellen indulna kötelezettségszegési eljárás.

„Úgy gondolom, hogy itt a politikai kifutása a reálisabb. Ma az Európai Unión belül lévő bevándorlók vagy menekültek túlnyomó többsége vagy Németországban vagy Svédországban van, vagy Görögországban – akik nem jutottak tovább. Úgy gondolom, hogy az a reálisabb, hogy egyrészt ezeknek az országoknak ad minél nagyobb pénzügyi segítséget, hogy meg tudják oldani ezen bevándorlók menekültügyi kérelmeinek az elbírálásának a felgyorsítását. A másik, hogy az Európai Uniónak a jövőben még nagyobb összegeket kell fordítania, hogy a környezetében lévő instabil régiókat stabilizálja” - mondta Navracsics Tibor.

A bizottság továbbra is hisz a beilleszkedés, az integráció modelljében, a vita ezek tartalmáról folyik jelenleg – mondta Navracsics Tibor.

A közös európai kultúráról

A kommercializálódó európai kultúra nem jelent veszélyt a nemzetek saját kultúráira, ha az adott államos számára fontos annak megőrzése - mondta Navracsics Tibor uniós biztos az InfoRádió Aréna című műsorában.

Most először fordul elő az európai integráció történetében, hogy a kultúra, mint tulajdonképpen exportcikk jelenik meg – mondta Navracsics Tibor uniós biztos az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Az elmúlt fél évben értünk el egy óriási eredményt: az Európai Unió új külkapcsolati stratégiájában a kultúra – az oktatással és a sporttal együtt – központi elemként jelent meg, mint egy olyan keret, amely az Európai Unió számára lehetővé teszi, hogy más kultúrákkal, más országokkal, más régiókkal párbeszédbe bocsátkozzon annak reményében, hogy jó kapcsolatokat épít ki” - közölte Navracsics Tibor.

Történik mindez annak ellenére – mondta el a kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos –, hogy egységes kultúra fogalom, illetve koncepció a közösségen belül nincs.

„Sokszor nekem szegezik a kérdést, hogy van-e európai kultúra, mert szerintük csak nemzeti kultúra van. Én erre mindig azt a választ szoktam adni, hogy szerintem van európai kultúra, és ha az európai kultúrát valahogy le kell írnom, akkor azt tudom mondani, hogy William Shakespeare vagy Cervantes vagy Liszt Ferenc vagy Chopin. Az európai kultúra a nemzeti kultúrák legjava, illetve azok az irányzatok, témák, azok a megoldások, amelyek közös pontok a nemzeti kultúrákban" - fogalmazott. 

A tömegkultúrában pedig egyre jobban feloldódnak a nemzeti határok, kinyílik az európai tér, hasonlóan a focihoz, ahol olasz vagy éppen angol csapatok nagy drukkolói budapesti vagy veszprémi fiatalok.

„Az európai kulturális tér, színtér kialakulása nem fogja megölni a nemzeti kulturális színtereket, hacsak maguk a nemzeti kulturális színterek nem ölik meg saját magukat” - véli az uniós biztos.

Az európai államokon múlik, mennyire akarják megőrizni nemzeti kultúrájukat, és ha úgy döntenek, akkor nem jelenthet rájuk veszélyt a kommercializált európai kultúra sem – mondta Navracsics Tibor.