eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin

Orbán Viktor döntéseinek háttere - Elemzők az Arénában

Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója szerint a miniszterelnök azért hozott létre új kormánykabineteket, hogy versenyeztesse az embereit. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója ezzel szemben úgy látja, hogy Orbán Viktor így készül fel az Európai Unió lehetséges változásaira. Az elemzőkkel készült beszélgetés este hat órától hallható az InfoRádió Aréna című műsorában.

Magyar Kornélia a stratégiai-gazdasági kabinet bontásról: „Orbán Viktorra eddig is jellemző volt, hogy a mögötte lévő sorokat mindig igyekszik úgy felépíteni, hogy az ne egy, hanem legalább két emberre épüljön. Őket lehet egymással versenyeztetni. Ha nem is direktben egy Lázár-Varga versenyről van szó, de legalábbis szeretné meglátni, hogyan tud egymással együttműködni, hogyan viszonyulnak egymáshoz. Szerintem valamilyen másodvonalbeli rivalizálásról lehet szó. A miniszterelnök szeret olyan helyzeteket teremteni, hogy ezek kiderüljenek.”

Mráz Ágoston Sámuel szerint: „nem tudom, hogy nem tulajdonítunk-e túl nagy jelentőséget ennek a kabinetrendszernek. Aki tanulmányozta már a kormányzati szerkezetet, tudja, hogy kabinetek mindig voltak, van nemzetbiztonsági, fejlesztéspolitikai kabinet is. Ez azt jelenti, hogy néhány miniszter vesz részt a munkában, nem a teljes kormány, ott is lehet döntéseket hozni. Tehát ezzel a kabinetrendszerrel nem találtak ki valami soha nem látott újdonságot. Nem is biztos, hogy ennek egyáltalán lesz bármi szerepe a nyilvánosság előtt, könnyen lehet ez egy szerkezeti reform csupán. A nyilvános szerepe az lehet, hogy Varga Mihály és Lázár János két nyelven beszél az Európai Unióval kapcsolatban. Lázár János pár hete azt jelezte, nem szavazna igennel az uniós tagsággal, Varga Mihály egy hete pedig az euró bevezetéséről beszélt. E mögött az állhat, hogy nem lehet tudni, hogy az Európai Uniónak mi a jövője, praktikus, ha két típusú üzenettel tud operálni a kormány: egy radikálisabbal és egy konformistábbal, és majd a miniszterelnök eldönti, az EU aktuális helyzetétől függően melyik oldalra áll.”

Az elemzők véleménye az MSZP változásairól

Magyar Kornélia: „legutóbb éppen a tisztújítás előtt beszélgettünk itt. Ott tartottunk, hogy valami újba kezdett Tóbiás József, kijött egy kampányvideóval, ami talán az MSZP új irányát volt hivatott feltüntetni, a szolidaritás, a leszakadókkal való együttérzés. Úgy tűnt, hogy sikerült valami hiteles hangot találni, ami nem demagógiára épül, nem a szokásos unott, nagyon sötét képet festette föl, hanem valami olyan, ami mellé egy baloldali szavazó oda tud állni. Úgy látom, a váltással mintha picit erre is nemet mondott volna az MSZP. Lehet, hogy nem tudatosan, nem ez volt a központi kérdés, hanem az erőterek, a különböző politikai körök játszmái domináltak. Valami elindult az MSZP-ben, aztán rögtön jött egy stop – ez nagyon érdekes dinamika. Állandóan a megújulásról beszél a szocialista párt, illetve az egész baloldal, hogyan lehetne ezt a pártot kizökkenteni abból, amiben 2006 óta van, és amikor elindul valami, végre sikerül, ez hosszú évek munkája, nem lehet azonnal elérni, akkor hirtelen meghúzza a vészféket, felülírja valami más. Ez nagyon szimptomatikus az MSZP-re nézve, ahogy a belső hatalmi szempontok, tehát nem egy kitekintető hatalmi, hanem a kisebb körök piti játszmái felülírják a hosszabb távú stratégiai szempontokat.”

Mráz Ágoston Sámuel: „kell egy jó vezető az MSZP élére, ezt szerintem, még talán a fideszesek is így gondolják, de a választékot is figyelembe kell venni. Az, finoman szólva sem volt tökéletes, nem a titánok harca volt az MSZP elnökségéért folytatott küzdelem. A külső, de talán a belső szemlélő számára is Molnár Gyula volt még a legharciasabb, mert bár Tóbiás József stratégiája csirázni kezdett, szárba még nem szökkent, pláne nem virágzott. Sikereket igazából nem tudott felmutatni. Két év elnökség után egy videóval nem lehet hatalmas sikereket elérni. A másik szempont, hogy bármilyen meglepő, nem is Molnár Gyulára kell feltétlenül koncentrálni. Mivel nem egy erőskezű vezető, nem fogja a pártot hierarchikus csatasorrendbe állítani, hanem a középvezetők, elnökségi tagok és megyei vezetők kompromisszumkomplexuma lesz továbbra is a szocialista párt. Ezért sokkal fontosabb a második sorban állók személye és annak elemzése, ott mi történt pontosan. Ott azt látom, hogy az apró, kicsi, helyi kompromisszumok rendszere épült ki, ami mögött a párt állapotával szembeni elégedetlenség volt, de megváltás, igazi előrelépés nem történt. Ez a párt továbbra is nagyon nehézkesen fog működni.”

A teljes beszélgetést ma este hat órától hallgathatják meg az InfoRádió Aréna című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×