Schmuck Erzsébet - aki sajtótájékoztatót is tartott a témában - közölte, az Alkotmánybíróság csütörtöki határozatában rávilágított a jegybank működésének "ex lex állapotára", mivel kimondta: az MNB csak feladataival és elsődleges céljaival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét. Kimondta azt is, hogy nem lehet olyan törvényt alkotni, amely visszamenőlegesen is kizárja az adatnyilvánosságot a bírósági eljárásokban - tette hozzá.

Az ellenzéki politikus szerint ez alapján ki lehet jelenteni, hogy az MNB az elmúlt években alaptörvény-ellenesen működött, mivel a jegybanki törvényben "nagyítóval sem lehet megtalálni" a túlértékelt ingatlanok felvásárlását, műkincsek gyűjtését.

A frakcióvezető-helyettes elmondta, hogy az LMP korábban benyújtott törvényjavaslatáról kedden dönt a parlament gazdasági bizottsága. E szerint - német mintára - arra köteleznék a jegybankot, hogy a nyereség eredménytartalékon felüli részét fizesse be a költségvetésbe. Így a nyereség 20 százaléka, de minimum 10 milliárd forint lenne az eredménytartalék, a fennmaradó összeg a központi költségvetésbe kerülne - fejtette ki. Az MNB által az elmúlt két évben elköltött csaknem 400 milliárd forintra sokkal nagyobb szükség lett volna az egészségügyben és az oktatásban, vagy a brókerbotrányok károsultjainak megsegítésében - mondta.

Schmuck Erzsébet hozzátette: az MNB felügyelőbizottsága a jelenlegi összetételében szerinte alkalmatlan feladatai ellátására, mivel "egy szava sem volt", amikor a nemzeti bank el akarta titkolni a közérdekű adatokat és alapfeladatában nem szereplő dolgokra "szórta el a pénzt". Ezért azt javasolják, hogy a felügyelőbizottságot oszlassák fel és abba minden ellenzéki párt delegálhasson egy tagot.