A migránshelyzet kivezette Orbán Viktort az európai fekete bárány szerepéből - mondta az igazgató.

"Ahogy a menekültválságot a kormány kezelte, egyértelmű belpolitikai siker volt, tehát a Fidesz erősödött 2015-ben. Az európai politika fekete bárány szerepéből ki tudott egy kicsit jönni. Most még ellentmondásos a helyzet, időnként még most is próbálják úgy kezelni, miközben átvesznek intézkedéseket a magyar kormánytól más európai vezetők. Teljesen új helyzet, hogy az európai politikai porondon a fekete bárány szerepből olyan szereplővé vált a magyar miniszterelnök, akit legalábbis számításba vesznek. Olyan is előfordult már, hogy mértékadó lapok részben pozitív példaként emlegetik, nem normatív értelemben, de elismerik, hogy lett valamilyen súlya az európai politikában."

Körösényi András szerint a miniszterelnök hosszútávon akár veszíthet is ezzel a sikerrel. Hozzátette: ebből a magyar miniszterelnök nagyon sokat profitálhat, de adott esetben veszíthet is.

Ez azonban nem lezárt folyamat, a nyugat-európai politikai sajtó egy része továbbra is dolgozik azon, hogy visszakényszerítse Orbán Viktort a fekete bárány szerepébe - tette hozzá a Politikatudományi Intézet igazgatója.

Jogi és politikai oka egyaránt van annak, hogy a magyar kormányok stabilabbak, mint több térségbeli kabinet.

Ugyanabban a politikai rendszerben élünk, mint 1990-ben, de nem ugyanolyanban - mondta az igazgató.

"'89-90 óta nem történt újabb rendszerváltás, de nem ugyanolyan a politikai rendszer, nem ugyanúgy működik ma, mint 25 éve. Ez nem egy egységes korszak, aminek 89-90-ben kialakultak a fő vonásai, jellemzői, és aztán ezek kontinuitásként mindmáig ugyanolyanok. Több korszakot is megkülönböztethetünk. A tanulmányomban azt írtam, hogy ez a 25 év három nagyobb korszakra bontható."

Körösényi András szerint két oka is van annak, hogy a magyar kormányok, a térségben szokatlan módon kitöltik a mandátumukat.

"Az egyik közjogi; a 89-90-es alkotmánymódosítások megerősítették a miniszterelnök pozícióját, nagyon nehéz, csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lehet megbuktatni, ez az egyik tényező, ami relatív stabilizálta a kormányokat. A másik az, hogy viszonylag hamar, a második választásokon, '94-től stabil koalíciós minták alakultak ki, tehát nem történt olyan, hogy váratlan összetételű koalíciós kormány alakult volna."

Vannak európai országok - emlékeztetett a Politikatudományi Intézet igazgatója, ahol a politikai paletta sokszínűsége miatt még a választás után sem lehet tudni, hogy milyen összetételű lesz a kormány, ezzel szemben Magyarországon 1998 óta nagyon stabil törésvonal alakult ki a jobb- és a baloldal között, amit még senki nem tudott átlépni.