eur:
395.39
usd:
371.97
bux:
65428.99
2024. április 16. kedd Csongor

Lázár: a digitális kompetenciák fejlesztése nélkül lemaradhatunk

Magyarország végérvényesen lemaradhat a nemzetközi versenyképességi versenyben a digitális kompetenciák fejlesztése nélkül - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Hódmezővásárhelyen.

Lázár János a Telenor Magyarország Zrt. Hipersuli programjának sajtótájékoztatóján kifejtette: a következő öt évben fejleszteni kell a gimnáziumi oktatás színvonalát, akár a felvételi visszaállítása árán is.

A miniszter arra biztatta az oktatási intézményeket és a vállalatokat, hogy csatlakozzanak az államreform keretében történő informatikai fejlesztésekhez, amelyekre a következő években legalább egymilliárd forintos támogatást biztosít az Európai Unió. Hangsúlyozta: a 2020-ig szóló Európai Digitális Menetrendben foglaltakat mihamarabb meg kell valósítani Magyarországon, ezért azt célozták meg, hogy 2018-ra minden háztartásban legyen szélessávú internet. Erre a kormány 200 millió forintot fordít, amelyből 130 milliót uniós forrásból biztosítanak - tette hozzá.

Lázár János közölte: az elmúlt években a kormány átalakította az iskolarendszer szervezeti kereteit és a fenntartói viszonyokat, a feladat most az, hogy versenyképes tartalommal töltse meg a kereteket. Magyarországnak, amely szegény ásványi anyagokban és gazdasági erőforrásokban, a tudásversenyre kell összpontosítania - jelentette ki.

Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkára elmondta: a magyar gyerekek teljesítménye a digitális kompetenciák terén nem megfelelő, amit megerősítenek az OECD felmérései is. Hangsúlyozta: meg kell tanítani a gyerekeket a biztonságos internethasználatra, de előtte fel kell készíteni a pedagógusokat is a modern informatikai eszközök használatára, a biztonságos internetezési lehetőségek oktatására. Ezért fontos, hogy a Hipersuli programon keresztül a pedagógus alapképzésben és a továbbképzésben is megkezdődött ennek a tananyagnak a kidolgozása.

Az államtitkár szólt arról is, hogy tesztelés alatt áll a nemzeti köznevelési portál, amelyre az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által fejlesztett tankönyvek és tananyagok digitális formában felkerülnek majd.

A Hipersuli az internet biztonságos használatát és tanulásra alkalmazását szolgálja; a programot a Telenor Magyarország dolgozta ki az Emmivel és az OFI-val közösen.

Cristopher Laska vezérigazgató elmondta: a Telenor a társadalmi felelősségvállalás jegyében, az esélyegyenlőség megteremtése, a digitális szakadék csökkentése érdekében fogott bele a program kidolgozásába. Százötven önkéntesük foglalkozik a pedagógusok oktatásával a program keretein belül. A Telenor csak Csongrád megyében nyolcvanmillió forintot, Hódmezővásárhelyen tízmilliót költött a hipernethálózat fejlesztésére, a városban négy 4G állomást épített ki. A rendőrséggel együttműködve pedofilszűrűket fejlesztettek ki, az UNICEF-fel közösen pedig a digitális zaklatás elleni tudatosításért dolgoznak - sorolta.

A Hipersuli programhoz eddig az országban öt iskola csatlakozott, 350 diák számára tették elérhetővé az oktatásban a hipernetkapcsolattal rendelkező táblagépeket.

A hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskolában hét pedagógus irányításával nyolcvanhárom tanuló vesz részt a programban - mondta a sajtótájékoztatónak otthont adó intézmény igazgatója, Árva László.

Címlapról ajánljuk

Rendőrök vetettek véget a brüsszeli konferenciának, amelyen Orbán Viktor is beszédet mondana

Az első napon leállíttatta a belga rendőrség a Nemzeti Konzervativizmus Konferenciáját Brüsszelben. A helyi jelentések szerint a rendezvény folytatódik, de új vendégeket már nem engednek be. A hatóságok a délutánra meghirdetett ellentüntetésre hivatkozva akarják beszüntetni a konferenciát, amelyet korábban már két brüsszeli helyszín is elutasított.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.17. szerda, 18:00
Vágujhelyi Ferenc
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke
Újra itt vannak a kőkemény szívatások - Már nem kellenek a dolgozók?

Újra itt vannak a kőkemény szívatások - Már nem kellenek a dolgozók?

Úgy tűnik elmúlt az az időszak, amikor csak úgy kapkodtak a felvehető emberek iránt a cégek. Az USA-ban és szerte Nyugat-Európában enyhült a munkaerőpiac feszessége, így a cégek egyre válogatósabbak lettek a toborzás során, ami az elhúzódó állásinterjúkon is meglátszik. A korábban megszokotthoz képest általában több fordulón is bizonyítani kell a jelölteknek, akik gyakran összetettebb megoldandó feladatokat is kapnak. Előfordul az is, hogy az állásinterjúk után még hosszú ideig jegelik a jelölteket, amiben az is szerepet játszik, hogy a gazdasági helyzet bizonytalansága miatt nem is biztosak abban a cégek, hogy feltétlenül be kell tölteniük egy újonnan megnyílt, vagy üressé vált pozíciót, inkább kivárásra játszanak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×