Bár III. Kallixtusz pápa Imabullájában néhány nappal a nándorfehérvári ostrom kezdete előtt írta elő a déli harangszót az egész keresztény egyházra, az 1456. július 22-edikén, a mai Belgrádban aratott diadal hírére a pápa korrekciójában hálaadó imádságot rendelt a déli harangszóhoz. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára is ezzel kezdte felszólalását a Hadtörténeti Múzeumban tartott megemlékezésen.

"A déli harangszó arra emlékeztethet mindnyájunkat, magyarokat, hogy mi bármire képesek vagyunk."

A politikus európai ünnepnek minősítette a nándorfehérvári diadalt, amely miatt hosszú időre megtorpant az Oszmán Birodalom terjeszkedése.

"Akkor még az európaiságot vassal és vérrel kellett megvívni, akkor még csatákat kellett vívni és így kellett az európai identitást itt Európában megőrizni a későbbi nemzedékek számára. Ma ez nem így valósul meg hála istennek már döntő többségében, de ugyanakkor fontos, hogy a nyugati civilizációt kulturális téren, szellemi téren ugyan úgy őriznünk, táplálnunk kell."

Rétvári Bence kiemelte, hogy Magyarország számára a nemzeti identitás meghatározó emlékévé vált a győzelem.

"Hiszen nem csak nem csak Dugovics Titusznak az alakja volt katonanemzedékek számára példakép, amit követtek, hanem gondoljuk végig, hogy hány festménynek lett ez a tárgya, főleg a romantika korában; a törökök elleni küzdelem hány népdalunknak volt az ihletője, amit a mai napig éneklünk és talán még az itt lévők közül is sokan tudnának eldúdolni."

Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt védő keresztény magyar seregek Hunyadi János vezetésével megsemmisítő vereséget mértek a török hadakra megállítva ezzel hetven évre a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.