Módosíthatók törvénnyel a korábban megkötött devizahitel-szerződések, de csak rendkívül indokolt esetben, és akkor figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit. Ezt mondta ki alaptörvény-értelmezésében az Alkotmánybíróság. A nyilvánosan kihirdetett határozat indoklása szerint az állam a szerződések tartalmát a rendes bírósági út által megkövetelt szabályok alapján változtathatja meg, ha a szerződéskötés után valamelyik fél jogos érdekét lényegesen sértő körülmény áll be. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló rendelkezésből következhet ugyan egy bizonyos jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése a szabályozási környezettől függ. A kabinet november végén kérte az alaptörvény értelmezését a devizahiteles szerződésekkel összefüggésben.

A nemzetgazdasági miniszter szerint az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit. Varga Mihály hangsúlyozta: az intézkedéseknek köszönhetően csökken a devizahitelesek aránya, és csökkent az ország sérülékenysége. Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő közölte: ha pártja kormányon marad, teljes egészében kivezeti a piacról a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket. Bárándy Gergely szocialista elnökségi tag a baloldali összefogás nevében kijelentette: a devizahitelesek problémáinak megoldása eddig is a kormány kezében volt, ezt támasztja alá az Alkotmánybíróság döntése is. A Jobbik az Országgyűlés azonnali összehívását kéri a devizakárosultak helyzetének rendezésére. Az LMP szerint az Alkotmánybíróság döntése nem ad megnyugtató, azonnali megoldást, ehelyett áthárítja a felelősséget az Országgyűlésre. A Bankszövetség szerint nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződések ügyében az Alkotmánybíróság határozata.

Gazdasági konzultáció keretében folytatódik Magyarország együttműködése a Nemzetközi Valutaalappal - közölte a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály hivatalában fogadta az IMF képviselőit, akik március 5-e óta tárgyaltak Budapesten. Ez volt az első hivatalos párbeszéd azóta, hogy Magyarország a lejárat előtt, 2013-ban visszafizette az IMF-nek a 2008-ban felvett 20 milliárd eurós hitelt, és bezárt a szervezet budapesti irodája. A nemzetgazdasági minisztérium közölte: a tárcavezető ismertette azokat az eredményeket, amelyek hosszú távon is fenntartható növekedést biztosítanak az országnak. Varga Mihály hangsúlyozta: az idei növekedés a kormány által korábban prognosztizált 2 százalékos mértéknél is magasabb lehet.

Napirendre tűzte Simon Gábor C típusú ellenőrzésének ügyét a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. A testület keddi zárt ülésén vizsgálja meg a volt MSZP-elnökhelyettes korábbi nemzetbiztonsági ellenőrzéseinek ügyét - közölte Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke. A Magyar Nemzet múlt pénteken írt arról, hogy Simon Gábort 2008-ban és 2009-ben is C típusú ellenőrzésnek vetették alá, ám a lap információi szerint a volt képviselő egyszer sem jelezte, hogy külföldön vezetett bankszámlával rendelkezik. Németh Szilárd a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke ezután kezdeményezte a testület összehívását.

Javult Magyarország megítélése az igazságszolgáltatás függetlenségének tekintetében - közölte az Európai Bizottság a Világgazdasági Fórum adataira hivatkozva. A 144 országot felvonultató listán tavaly pont középen, a 72. helyen állt Magyarország, idén azonban a 148 tagot számláló felsoroláson a 66. helyre került. Az uniós tagállamok sorában tavaly Magyarország 27-ből a 21. volt, idén pedig az immár 28 tagállam közül a 18. helyre került.

Elindult a hallássérültek kommunikációját segítő, videoalapú tolmácsszolgáltatás tesztidőszaka. Az 526 millió forintos beruházással létrejövő, országos lefedettségű rendszer például hivatali ügyintézéskor, a munkahelyen vagy egészségügyi ellátások alkalmával segítheti a siketeket, a siketvakokat és a nagyothallókat. Orbán Viktor miniszterelnök szerint mostantól olyanoknak is megadatik a munka lehetősége, akik fogyatékosságuk miatt eddig nem tudtak dolgozni.

A külügyi és külgazdasági államtitkára szerint újabb fejezet nyílt a magyar-amerikai gazdasági együttműködésben. Szijjártó Péter Székesfehérváron az Alcoa Európai Keréktermék Kft. üzembővítésének alapkőletételén kiemelte: a cég a második legnagyobb befektetéssel rendelkező amerikai vállalat Magyarországon. Hozzátette: jelenleg mintegy 600 amerikai cég működik az országban, amelyek 10 év alatt 40 ezer új munkahelyet hoztak létre, befektetéseik összértéke pedig megközelítette a 9 milliárd dollárt.

Függetlenségi nyilatkozatot fogadott el a krími parlament, amely csatlakozási kérelemmel fordult az Oroszországi Föderációhoz. A Krímben vasárnap tartott népszavazáson a voksolók elsöprő többsége támogatta az Oroszországoz csatlakozást. Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet. Az ukrán parlament közben elrendelte 40 ezer tartalékos katona mozgósítását. A népszavazás miatt szankciókat fogadtak el az Európai Unió külügyminiszterei több orosz és ukrán vezető ellen. A Brüsszelben ülésező politikusok megtiltották a beutazást a krími népszavazás megrendezéséért felelősnek tartott 21 személy ellen, emellett befagyasztják az érintettek bankszámláit. Hasonló szankciókat rendelt el orosz és ukrajnai tisztségviselők ellen Barack Obama amerikai elnök.