A külügyminisztérium uniós ügyekben illetékes államtitkára a nap folyamán részt vett az EU-országok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek - az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsának - az ülésén, amelyen a csütörtök-pénteki rendkívüli EU-csúcsot készítették elő. Az állam-, illetve kormányfők tanácskozásának témája az említett középtávú pénzügyi keret (MFF), vagyis a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetés lesz.

Az államtitkár elmondta: ezen a keddi ülésen abban az alapvető kérdésben már nem folytattak vitát, hogy mekkora legyen az MFF összege, és azon belül milyen szempontok szerint határozzák meg a felzárkóztatási (kohéziós) keretet, hiszen a nézetkülönbségek feloldása csak a tagállamok csúcsvezetőitől várható.

Magyar szempontból mindenesetre elfogadhatatlan, hogy a javasolt szabályok szerint az ország akár 30 százalékkal is kevesebb kohéziós forráshoz jutna 2014 és 2020 között, mint 2007 és 2013 között. A pénzelosztás szempontjait méltányosan át kell alakítani, a szegény országokat vissza kell helyezni a kohéziós politika középpontjába - mondta Győri Enikő, és kijelentette: ha így maradnak a dolgok, akkor nem lesz megoldás, "de hát nem maradhatnak így". Szerinte a kudarc senkinek nem szolgálja az érdekét. Azon reményének adott hangot, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke - akit kiváló közvetítőnek tart - kompromisszumot tud majd tető alá hozni.

Az államtitkár azért is fontosnak tartja a mielőbbi megállapodást, hogy az MFF ügye ne csússzon egybe a decemberi EU-csúcs témáival. Ott az unió jövőjének fontos kérdései lesznek terítéken, így például a bankunió kérdése. Magyarország ebben a tekintetben a jogok és kötelezettségek egyensúlyának a megteremtésére fog törekedni, és ellenzi, hogy "dupla büdzsé" alakuljon ki, vagyis hogy az uniós költségvetés mellett az euróövezeti országcsoportra külön költségvetés szülessen. Magyarország - mondta Győri Enikő - meg kívánja őrizni az unió integritását, az egységes piacot.

Az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén mindazonáltal történt előrelépés a kohéziós jogszabálycsomag vonatkozásában is: nem az összegek tekintetében, hanem két olyan területen, amelyek arról szólnak, hogy miként alakítsák ki a kohéziós pénzek felhasználási szabályait. E két terület a pénzügyi irányítás és a közös stratégiai keret kérdése - közölte a magyar államtitkár.

Az első kérdést illetően - mondta - Magyarország számára fontos szempont volt, hogy a végrehajtáshoz megfelelő likviditás álljon rendelkezésre. E tekintetben szerinte az éves előlegek olyan rendszerét sikerült kidolgozni, amely elfogadható Magyarországnak.

E vonatkozásban azt is tisztázni kellett, miként lehet elkerülni a kohéziós pénzek felhasználása terén a hibákat. Magyar álláspont szerint alapvetően azt kell biztosítani, hogy rossz célokra a tagállamok ne is kaphassanak pénzt, mert így elkerülhető az utólagos korrigálás szükségessége. Győri Enikő szerint ezt a kérdést is elfogadhatóan tudták rendezni: abban állapodtak meg, hogy a felhasználást illetően csak a "súlyos, rendszerjellegű szabálytalanságokat" lehet majd szankcionálni.

Ugyancsak egyetértés körvonalazódott a tárcavezetők között a közös stratégiai keret ügyében, amely arról szól, hogy milyen szabályok alapján kell bemutatni a kohéziós támogatásra igényt tartó terveket.