A nyári időszámításnak köszönhetően évente 6 milliárd forintot spórol meg az ország a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. tájékoztatása szerint. Egy év alatt körülbelül 120 GWh-val kevesebb energia fogy, ez egy kisebb város éves fogyasztásának felel meg.

Az óraátállítás egész Európában egységesen alkalmazott módszere azon alapul, hogy március 21-e és szeptember 21-e (azaz a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség) között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Ha az ébrenléti idő - a 7 és 22 óra közötti időszak - egybeesik a természetes nappali világosság idejével, kevesebbet kell a lámpákat használni.

A Mavir adatai szerint a tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos - 2000-4000 MWh - fogyasztáscsökkenés tapasztalható. Ez a napi mennyiség 1000 háztartásnak akár egész évre elegendő lenne.

A mostani óraátállítás miatt a MÁV menetrendjét nem kell módosítani, de négy nemzetközi és egy belföldi vonat a határállomáson, illetve az indulás helyén várja be a téli időszámítás szerinti időt.

A Bécs-Budapest-Bukarest útvonalon közlekedő Dacia EuroNight mindkét járatát Magyarországon éri az óraátállítás. A vonatok Lőkösházán várták be a téli időszámítás szerinti indulási idejüket, körülbelül egy órát várakotnak. A Beograd nemzetközi gyorsvonat Belgrád és Budapest felől érkező járatai pedig Kelebián időztek.

A belföldi járatok közül csak egy vonatot érint az átállás: a Somoskőújfalu-Hatvan vasútvonalon közlekedő személyvonat Somoskőújfalu állomásról már a téli időszámítás szerint indult.

A BKV több éjszakai járatát is érintette az óraátállítás. Azokra a járatokra, amelyek az egyórás követésnél ritkábban járnak, egyedi menetrend volt érvényben.

Az óraátállítás a Volánbusz járatainak közlekedését nem befolyásolja.

Az átállás a Malév járatait sem érinti, de a légitársaság ezen a napon vezeti be téli menetrendjét.