Teljesen felkészületlen volt a MAL Zrt. vezetősége, amelynek tagjai a felelősségérzetüket sem voltak képesek demonstrálni, és bocsánatot is csak egy héttel az esemény után kértek az érintettektől - értékelte az InfoRádiónak az átszakadt falú vörösiszap-tározót üzemeltető vállalat kríziskommunikációját a Magyar Public Relations Szövetség elnöke.

Szeles Péter hozzátette: a timföldgyár vezetése azzal, hogy azt állította, a tározóból kiömlött vörösiszap és lúgos víz nem ártalmas, félrevezette a közvéleményt és az érintetteket is, amivel súlyosbította a bajt. A szakértő szerint a cég hírneve jelentősen sérült, mivel a vezetés túl későn ismerte el, hogy hibázott, az imázs helyreállítása pedig éveik tart majd.

A kormány jól, a katasztrófavédelem rosszul vizsgázott

A kormány kríziskommunikációjával elégedett a Magyar PR Szövetség elnöke, mivel az mozgósított, az összefogást helyezte a fókuszba, felelősséget mutatott és demonstrált. Az üzenetek, a történtek minősítése, a legfontosabb információk középpontba helyezése vezette a közvéleményt és építette az emberek ismeretszintjét.

A katasztrófavédelem kommunikációját azonban kritizálta Szeles Péter, aki a tragédia utáni első időszakban ugyanazt a bénultságot tapasztalta náluk, mint a timföldgyár vezetésénél. Szinte az eseménnyel párhuzamosan szakemberek nyilatkoztak arról, hogy a 14-es pH-érték mit jelent, a katasztrófavédelem azonban nem közölte, hogy ez mit jelent, kissé mintha elbagatellizálta volna a problémát, nem avatta be az átlagembert abba, hogy valójában mennyire veszélyes a kiömlött vegyi anyag.

A katasztrófa után közel egy héttel Orbán Viktor miniszterelnök mondta ki azt, hogy Kolontár legsúlyosabban érintett területét le kell zárni, ott életnek lehetősége nincs. Ezt az első napokban tudták a szakemberek a 14-es pH-értékről. A katasztrófavédelem hogyhogy nem tudta? - tette fel a kérdést a szakértő.

Bénultság és országimázs

A média kezeléséről szólva Szeles Péter elmondta: közvetlenül a tragédia után, amikor még nem állt kellő mennyiségű információ rendelkezésre, a katasztrófavédelem vagy a Belügyminisztérium szóvivője többet is segíthetett volna. Később, amikor világossá vált, hogy országos, sőt, nemzetközi értékkel bíró katasztrófa történt, a kormány illetékesei is megszólaltak végre, de még akkor sem volt egyeztetés, nem tisztázták a hatásköröket.

A szakértő szerint egy katasztrófa kommunikálásának módja is formálja az országimázst, különösen, ha a történés akkora publicitást kap, mint az iszapömlés. Nagyon rövid idő alatt kétszer egymás után került Magyarország a világsajtó címlapjaira, először a tiszai ciánszennyezés, most pedig a vörösiszap miatt. Közös vonás - vélekedett a pr-szövetség elnöke -, hogy a magyar sajtó egyik esetben sem nyomatékosította kellőképpen, így a külföldi közvélemény sem láthatta, mekkora összefogás jellemezte az ország lakosságát.

Az ideérkező külföldi tudósítók a védelem fogyatékosságaira helyezték a hangsúlyt, ebből pedig azt szűrhették le külföldön, hogy Magyarországon olyan ipari létesítmények vannak, amelyeket nem ellenőriznek, és amelyek komoly ökológiai katasztrófákat képesek okozni. Ez veszélyes információs csokor, negatív hatásmechanizmus kiváltója lehet az ország megítélésére, nemzetközi hírnevére nézve - fogalmazott Szeles Péter.

Chilének sikerült

Az, hogy egy a chilei bányában rekedt vájárokét milliók szurkoltak, és hogy az eset hatalmas erőket mozgósított, abszolút pozitív az országra nézve, de ez tulajdonképpen egy ilyen katasztrófa esetén szinte elvárt vagy természetes is. Azzal, hogy a mentés legfontosabb eseményeit folyamatosan publikálta a sajtó, a világ figyelme Chilére irányult - mondta a szakértő.

Ez nem a turizmusról, nem a gazdasági együttműködésekről vagy befektetési lehetőségekről szól, de kétségtelen, hogy az ismertségét szolgálhatta. A halványuló képet a nemzetközi térképen kicsit markánsabbá tette, hogy Chile is létezik. Lám, ott adott esetben ilyen összefogás történhet emberek megmentése érdekében. A magyar sajtó ezt az összefogást egy kicsit mellőzte, nem kapott kellő fókuszt - fűzte hozzá Szeles Péter.