eur:
389.16
usd:
362.56
bux:
0
2024. május 3. péntek Irma, Tímea

A betegek fizetnek a kormány döntéseiért - lapszemle

Az eredetileg tervezettnél többet kell gyógyszerár-támogatásra fordítania idén az egészségbiztosítónak. Szinte rendőri jogosítványokat, komolyabb szankcionálási lehetőségeket szeretne a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal. Lapszemle

Jó eséllyel az eredetileg tervezettnél többet kell gyógyszerár-támogatásra fordítania idén az egészségbiztosítónak - írja a Népszabadság. A kormány több intézkedése, például az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése, az orvosok vényírási szabályainak enyhítése okozta túlköltést a betegek fizethetik meg. Az év első hét hónapjában 200 milliárd forintot költött az egészségbiztosító gyógyszerek támogatására, a várható kiadás év végére 340 milliárd forint. A Corvinus Egyetem kutatója szerint nehezen megjósolható, mi lesz a hátralévő hónapokban, de annyi biztosnak látszik, hogy az utolsó négy hónapban meglódulnak a kifizetések.

Szinte rendőri jogosítványokat, komolyabb szankcionálási lehetőségeket szeretne a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal. A Magyar Nemzet szerint a jogszabályi anomáliák miatt jelenleg ez a hatóság képtelen fellépni az engedély nélkül működő cégek ellen. A kormány már készíti a piacfelügyeleti törvényt, ami alapján a jövőben a hivatal emberei be is zárathatnák az üzleteket.

Az Index beszámol arról, hogy a nyugat-antarktiszi jégmező két szemközti oldalán elterülő Ross-tenger és Weddel-tenger fenekén talált apró tengeri lények rendkívül hasonlósága kutatók szerint arra utal, hogy a roppant jégmező teljesen elolvadhatott a földtörténeti közelmúltban. A két tenger fenekén, egymástól mintegy 2400 kilométerre levő mohaállatok figyelemreméltóan hasonló kolóniáit találták meg kutatók, ami azt valószínűsíti, hogy a két kilométer vastag jégmező egykor elolvadhatott, és a tengerek összeértek.

Egyelőre csak a közvetlen következményei látszanak a különösen forró idei oroszországi időjárásnak, illetve a tűzvészeknek, a BNE hírportál elemzéséből azonban kiderül, hogy a gazdaság még évekig nyögni fog 2010 katasztrófákat hozó nyarának hatása alatt. A Napi Gazdaság beszámolója szerint a 97 millió tonnás gabonatermés helyett idén csak 60-65 millió várható. A káosz miatt késnek az őszi vetések, ami előrevetíti a jövő évi termés visszaesését is. Oroszország idén elveszíti éves GDP-ja egy százalékát.

A Világgazdaság azt írja, hogy milliárdos beruházásokkal fejlesztik a hazai vallási turizmust: célegyenesben van a főként uniós forrásokból megvalósuló, 3,5 milliárd forintos összköltségvetésű Hit és Egészség projekt Nyírbátorban és Máriapócson, és a Pannonhalma környékén lévő turisztikai fejlesztések értéke is meghaladja az 1,5 milliárdot. A vallási turizmus a rendszerváltás után indult fejlődésnek, jelentősége még csekély, egyes becslések szerint a belföldi utazások öt-hat százaléka lehet vallási indíttatású.

A Pénzcentrum.hu annak járt utána, hol él a legtöbb nyugdíjas Magyarországon. Közel három millió nyugdíjas él ma Magyarországon. A nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők népességen belüli aránya az ország nyugati és középső részében 1-2 százalékponttal alacsonyabb, míg a Dunától keletre eső országrészben, és a Dél-Dunántúlon magasabb az országos átlagnál. A nyugdíjasok aránya legkisebb, 25,3 százalék Pest megyében, legnagyobb pedig, 35,5 százalék Békés megyében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Rendkívüli belpolitikai vihar lett egy atomerőműves cikkből Németországban

A havonta megjelenő, elemzésekre, illetve háttérjelentésekre összpontosító népszerű Cicero című magazin azt állította, hogy az atomerőművek egy évvel ezelőtti végleges leállításáról született döntés meghozatala előtt kulcsfontosságú szakértői információkat hallgattak el az atomenergia alkalmazásának legfőbb ellenzője, a zöldpárti gazdasági miniszter előtt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
Titkos paktumot köthet az EU két legerősebb állama, komoly a tét

Titkos paktumot köthet az EU két legerősebb állama, komoly a tét

Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Párizsban egy titkos vacsorán tárgyalt az EU Kína-politikájáról. A találkozóra néhány nappal Hszi Csin-ping kínai elnök európai látogatása előtt kerül sor, és a két vezető megvitatta a Pekinghez kapcsolódó stratégiai, valamint az EU védelmi és finanszírozási kérdéseit. Mellette viszont kibontakozik egy újabb konfliktus Ursula von der Leyen bizottsági elnök jövőjéről is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×