Akiknek kellően vastag a pénztárcája, pótfelvételivel még a slágerszakokra is bekerülhet. Az álom eléréséhez nem kell kiemelkedő teljesítmény, csak rengeteg pénz - olvasható a Magyar Nemzetben.

"Ön szerint hány néző látogatja átlagosan a magyarországi felnőttek sportversenyeit? Mármint, ha a futball-, a kézilabda-, valamint a kosárlabda-találkozókat kivesszük a körből" - kérdezte a Népszabadság munkatársától Muszbek Mihály közgazdász. "Még százötvenen sem....". A "családi körként" jellemezhető közönség, persze, képtelen eltartani az érintett szakágakat. Ahogy Muszbek fogalmaz: "A sportágak többsége nem működtethető üzleti alapon." Ennek ellenére Magyarországon 29 ezer versenyző kap pénzt azért, mert sportol, ami a közgazdász szerint egyenesen nonszensz, hiszen egy profi alapvető ismérve, hogy üzletszerűen, nagy nyilvánosság előtt szórakoztat.

Az Index megtudta, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt az izlandi viccpárt stratégiájából tanulva megszerezné Szeged polgármesteri székét, hogy felvirágoztassa a Tisza parti várost. A jogi okokból egyesületté alakult párt hegyet és űrkikötőt ígér, de a vezető hosszútávú politikai karrierre rendezkedne be: távlati tervei közt adócsökkentés, a munka eltörlése és ingyen sör is szerepel.

A Világgazdaság szerint a válság negatív hatásai a zöldenergiára való átállást is negatívan érintik Európa-szerte. A megújuló energiaforrások támogatási rendszerét megkurtították, Német-, Olasz-, Spanyol- és Csehországban egyaránt a szubvenciók visszafogásáról döntöttek. Magyarországon az új kormány ígéri, nem csökkentik az erre szánt forrásokat. A zöldenergia-szektor ennek ellenére rekordévre számít az idén, és még mindig nem kérdőjeleződött meg a tagállamoknak a megújuló technológiák melletti hosszú távú elkötelezettsége.

A penzcentrum.hu-n az olvasható, hogy a magyar készpénzállomány nemzetközi szinten nemcsak a nyugat-európai országok, hanem a hozzánk hasonló fejlettségi szintű államok értékeihez képest is kiemelkedően magasnak számít. A Pénzcentrum Bódi-Schubert Anikót, a Magyar Nemzeti Bank szakértőjét kérdezte a probléma okairól és a lehetséges megoldásokról. Az interjú második részében az állami túlbonyolítást, a veszélyes sárga csekkeket és a nyugdíjasok felelősségét boncolgatják.