Jelentősen átalakultak a közlekedési szokások az elmúlt években. Amíg régen azt mondtuk, hogy „a BMW-sek a legszabálytalanabbak”, addig most azt látni, hogy azok, akiknek a munkájához hozzátartozik, hogy minél hamarabb odaérjenek a célba.

„Ilyenek sajnos a furgonosok is, és ilyenek a kisáru-szállítók, illetve az ételfutárok is, és ezzel a jelenséggel főleg a fővárosban naponta, óráról órára találkozhatunk. Rendszám nélkül közlekednek, és rengeteg szabálytalanságot elkövetnek” – mondta az InfoRádió megkeresésére Pető Attila „KRESZ-professzor”.

Hogy a beazonosíthatatlanság-e az, ami miatt ennyire bátrak, azzal kapcsolatban tisztázta: jelenleg a nagymotoros kategóriától, tehát A1-gyel vezethető járművektől kötelező a rendszám, a felismerhetőség, sem a segédmotoros kerékpárokra, sem a kerékpárra, sem az elektromos kerékpárra, sőt az elektromos rollerekre sincs ilyen kötelezettség, ez pedig szerinte nagyobb felelőtlenséggel jár. Példaként elmondta: egy fényképfelvételen nem lehet azonosítani egy ilyen járművet, akár gyorshajtáson kapják, de gyakori szabálytalanság, hogy áthaladnak a piros lámpán vagy a járdán, kerékpársávban mennek.

Szerinte az ilyen járművek vezetőinek benne van a fejében, hogy amíg a rendőr nem állítja meg szemből, addig ennek más következménye nem lesz.

Közben a kiszállítási idővel kapcsolatos elvárások és a teljesítményalapú díjazás is ösztönzi a futárokat a nagyobb kockázatvállalásra, de ezzel kapcsolatban értetlenségének adott hangot, hisz a kamionostól a biciklis postásig mindenkinek a saját és a mások biztonsága kellene, hogy az első helyen álljon.

„Sajnos ez benne van a pakliban, hogy minél hamarabb odaérek, valószínűleg annál jutalmazottabb leszek, annál nagyobb a sikerem, annál jobban fel tudok venni egy következő fuvart, és bizony ez érezhető. Múltkor a körúton állva azt tapasztaltam, hogy bizony 40-50 km/órás saccolt sebességgel közlekedtek az elektromos kerékpárosok úgy, hogy nem tekerik, ami elvileg nem szabadna, hogy így legyen, tehát csak a rásegítés megengedett, és mégis ilyen tempóval mennek. Ez is abszolút balesetveszélyes” – folytatta Pető Attila.

Arról is szólt, hogy az ételfutárcégeknek milyen felelősségük van ezért, a futárok közlekedésbiztonságéárt, szabályosságáért: úgy gondolja, a munkáltatónak van felelőssége, csak ezt nem érezni a közúton. Feltételezése szerint a felvételnél kioktatják őket, hogy mit szabad és mit nem, de szerinte megkérdőjelezhető, hogy a futárok ismerik a KRESZ-t, főleg ha külföldi munkavállalókról van szó. A KRESZ nem ismerete ráadásul nem mentesít a felelősségre vonás alól, ráadásul a kerékpár jármű, a segédmotoros kerékpár is, és a napokban jelenik meg a KRESZ-módosítás, hogy az elektromos rollerek is járműnek minősülnek, tehát ezeknek a vezetőknek a KRESZ szabályait – ha tetszik, ha nem – be kell tartani, még akkor is, ha esetleg bizonyos járművekhez még vezetői engedély sem kell.

„Természetesen az, hogy az érintettek egy része külföldi, az a felelősségre vonást megnehezíti, de én úgy gondolom, ez nem mehet ez sokáig, mindenképpen valamit lépni kell. Legalapvetőbb az azonosító felszerelése, illetve a szankcionálás. Tehát igenis egy piroson áthajtó vagy járdán száguldozó járművet le lehet állítani, meg lehet büntetni, el lehet járni ellenük” – állt ki.

Hogy magukat a futárokat külön azonosítani lehessen, azt Pető Attila is maximálisan támogatná, van is erre jó példa: a bérelhető e-rollereknek ma már van azonosító számuk, de felszerelhető ilyen a kabátra vagy a szállított dobozra is.

Szintén a tervezett „e-rolleres” KRESZ-módosításban már szerepel, hogy a nagy teljesítményű rollerekhez már vezetői engedély kell, ahogyan a segédmotoros kerékpárokhoz eddig is vezetői engedély kellett. Ezzel kapcsolatban tisztázta: ettől már nem áll messze az, hogy aki iparszerűen kerékpározik vagy kis teljesítményű elektromos rollerrel közlekedik, igenis bizonyítottan tudnia kell a KRESZ szabályait, bár azért azt is feltételezi: nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy piroson tilos átmenni.

Az ügyben az InfoRádió megkereste a két nagy érintett fővárosi futárcéget is.

• A Foodora ügyfélszolgálatától az a válasz érkezett, hogy „a téma sajnos nem tartozik a hatáskörünkbe, így érdemben nem tudunk benne segíteni”,
• a Wolt egyelőre nem reagált a megkeresésre.

A cikk Pintér Dániel interjúja alapján készült.