Bajnai Gordon egy kínos komédiává fajult jelöltkeresés végén lett gazdasági miniszterből kormányfő. Elődje, Gyurcsány Ferenc úgy mutatta be, mint egy igazi szociáldemokratát. Az új miniszterelnök azt ígérte, hogy programjának végrehajtása fájni fog.

Nem hazudott.

Kormánya megszüntette a 13. havi fizetést és két évre befagyasztotta a béreket a közszférában. 2009-ben nem fizette ki a 13. havi nyugdíj második részletét, idén pedig megszűnt ez a juttatás. 65 évre emelte a nyugdíjba vonulás korhatárát és megváltoztatta a nyugdíjindexálás szabályát. A családi pótlékot is befagyasztotta, 2 évre maximálta a gyes és a gyed időtartamát, az ilyen segélyek megszerzéséhez szükséges biztosítási időt pedig hat hónapról egy évre emelte. Eltörölte az addigi lakástámogatási rendszert - helyette egy szűkebb körre szabott szisztéma lépett életbe.

Csökkentek viszont a munkát terhelő járulékok, változtak az szja-szabályok. 25 százalékra nőtt az áfa felső kulcsa, szigorodtak a cafetéria-szabályok, megszűnt a tételes egészségügyi hozzájárulás és nőtt a minimálbér összege.

A Bajnai-kormány hozta létre a krízisalapot, kedvezményes áfa-kulcsba sorolta a távhőt, megalkotta az "élettársi kapcsolatok nyilvántartását" létrehozó törvényt, elvette az életjáradékot a szándékos bűncselekményt elkövető olimpikonoktól, módosította a KRESZ-t, a Btk.-t és a Ptk.-t, megerősítette a pénzügyi felügyeletet és magatartás kódexet alkotott a pénzintézetek számára.

Nem tudta elfogadtatni azonban a parlamenttel a pártfinanszírozásról szóló törvényt és alkotmányellenes lett az ingatlanadó. Visszakoznia kellett az autók eredetvizsgálatának átalakítására hozott szabály végrehajtásától is.

A Fidesz mindvégig illegitimnek tartotta Bajnai-kormányát, ezzel szemben a miniszterelnök idén április 1-jén sikeresnek és eredményesnek nevezte a kabinetet.

A választók azonban 2010. április 11-én erről is véleményt mondtak: a Bajnai Gordon miniszterelnökségét lehetővé tevő SZDSZ kiesett az Országgyűlésből, a szocialisták pedig jelentős vereséget szenvedtek.