eur:
385.99
usd:
355.55
bux:
0
2024. május 21. kedd Konstantin

A segélyszervezetek szerint átgondolatlan a krízisalap

Átgondolatlannak és helytelennek tartja négy hazai karitatív szervezet a kormány által kezdeményezett krízisalap létrehozását. Erről a szervezetek tájékoztatták az MTI-t pénteken.

A Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatósága közös állásfoglalást adott ki, amelyben a közlik: teljességgel érthetetlennek és szereptévesztésnek tartják a kormány kezdeményezését, amellyel az adófizető polgároktól adomány címén gyűjt pénzt a létrehozott krízisalapba.

A kormány nem karitatív szervezet - szögezi le a négy szervezet, és felhívja a figyelmet, a válság miatt bajbajutottak támogatásának legmegfelelőbb módja a karitatív szervezeteken keresztüli segítségnyújtás.

Az állásfoglalás hangsúlyozza: szakmailag is kifogásolható a krízisalap létrehozása, mert ezáltal a kormányzat egy különálló rendszert állít fel, amely nem kapcsolódik a meglévő intézményrendszerekhez. Ezzel a kormány a valós problémát kezelni nem tudja, csak időben elodázza annak súlyosabb következményeit - áll a dokumentumban.

A szervezetek azt javasolják, hogy egy újabb rendszer létrehozása helyett azon civil szervezetek lehetőségeit bővítsék amelyek ténylegesen a krízishelyzetet kiváltó okok megszüntetésével foglalkoznak.
Leszögezik azt is, hogy a jelenlegi kormányzat a civil szervezetek működési terét évek óta folyamatosan szűkíti. A szervezetek meglepőnek tartják, hogy az alap részét képezi majd az áramszolgáltatók egyetemes szolgáltatási árréséből származó többletbevétel - 2-2,5 milliárd forint - is. Hozzáteszik: mint ismeretes, a Magyar Energia Hivatal 2009. április 9-i határozata értelmében ezt az összeget a szociálisan rászorulók között gyakorlatban tevékenykedő, szakmailag hozzáértő civil szervezeteken keresztül kell felhasználni.

A kormány szerdai ülésén döntött a felülről nyitott krízisalap létrehozásáról, amelyet 1 milliárd forinttal hozott létre, de tervei szerint akár 4 milliárd forint is összegyűlhet. Az alapba bárki befizethet, azt gyarapítja az áramszolgáltatók extraprofitjából való 2-2,5 milliárd forintos hozzájárulás és az állami vállalatvezetők kétmillió forintos fizetése feletti összeg, de a kormány tagjai is fizetnek be pénzt.

A kríziskezelő program augusztus 1-jén indul és november 30-ig tart, a programban részt vevők - több feltétel teljesítése esetén - egyszeri, 20-50 ezer forint közötti, különös méltánylást igénylő esetben 100 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak.

Címlapról ajánljuk
Rusvai Miklós: tehén fertőzött meg embert madárinfluenza-vírussal, és ez nem jó jel

Rusvai Miklós: tehén fertőzött meg embert madárinfluenza-vírussal, és ez nem jó jel

Egy tehéntől kapta el a madárinfluenza vírusát egy tejtermelő az Amerikai Egyesült Államokban. A fertőzést idejében megállították, ezért a gazda megúszta egy szemgyulladással; még felső légúti tünetek sem alakultak ki nála. Ez az első bizonyított eset, hogy a H5N1 szarvasmarháról emberre terjedt át, emberről emberre viszont még mindig soha – mondta az InfoRádió által megkérdezett víruskutató.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Lázár János: Magyarország nem lesz senkinek a leányvállalata!

Lázár János: Magyarország nem lesz senkinek a leányvállalata!

A kínai elnök látogatása nem a magyar függetlenség feladásáról szól, hanem pont a magyar szuverenitás erősítését jelenti - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Lázár János építési és közlekedési miniszter, majd aláhúzta: a kínai-magyar kapcsolatok erősítése nem politikai rögtönzés alapján történik, tudatos stratégia szerint halad előre. Meglátása szerint az EU nem tudja eldönteni, hogyan viszonyuljon Kínához. A tárcavezető beszélt arról is, hogy Európa gazdag, de már gyenge, a korábbi gazdasági modell már nem érvényes az unióban, a régi képletet kidobták, de még nincs helyette új megoldóképlet és rémisztőnek nevezte, hogy a blokk katonailag értelmezhetetlen erőt képvisel. Az interjú során szóba került a Budapest-Belgrád vasútvonal, a V0 vasútvonal kínai megvalósítása, általánosságban a kínai tőke szerepe, Magyarország mint gazdasági kulcsállam, az autóúthálózat fejlesztése, valamint az orosz-ukrán háború következményei, a várható szimbolikus jelentőségű beruházások a szűk költségvetési keretek közepette. Jelezte azt is a miniszter, hogy 2025 nyarára kész lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal teljes vasúti pályája. Annak a reményének adott hangot, hogy a háború után lennie kell európai-orosz energetikai együttműködésnek, és ebben Magyarország közvetítő lehet. Az interjúban Lázár János elismerte, hogy a legnagyobb magyar tulajdonú építőipari cégek megerősödésében nagy szerepet játszottak az állami beruházások, szerinte ez legitim mód volt, ugyanis stratégiai érdek a szektor magyar kézben tartása. Ezen a ponton azonban az állam és a piaci szereplők kapcsolata korszakváltáshoz érkezett elmondása szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×