A magyar társadalom a közbiztonság általános, országos állapotát kifejezetten kedvezőtlennek látja - derül ki a Századvég és a Forsense közös kérdőíves közvélemény-kutatásából, amelyet április 7. és 22. között végeztek.

A közbiztonság helyzetére a válaszadók egy nullától százig terjedő skálán 37 pontot adtak. Az országos állapotokat a legkedvezőtlenebbnek a fővárosban és a falvakban élők gondolták - 35, illetve 36 pontra értékelve a közbiztonságot. A legkedvezőbb értékelést a megyeszékhelyeken élők adták, ahol átlagosan 42 pontosra ítélték meg a közbiztonság helyzetét. .

A helyi szintű közbiztonságról a legrosszabb véleménnyel a városokban élők voltak (52 pont), míg a legjobb értékelést a megyei jogú városok lakosai adták.

A megkérdezettek 42 százaléka a rossz közbiztonsági állapotok legfőbb okaként a fokozódó szociális feszültségeket, az elszegényedést neveztek meg. A falvakban a megkérdezettek 50 százaléka volt ezen a véleményen. Sokan - a válaszadók 15 százaléka - a rendőrség általános rossz helyzetét és az etnikai konfliktusokat nevezték meg, de 9 százalék szerint az elit negatív példamutatása, 7 százalék pedig a szervezett bűnözés miatt rossz a közbiztonság.

A kedvezőtlen helyzeten a válaszadók 45 százaléka egyértelmű büntetőjogi szankcionálással javítana, egyharmaduk pedig úgy véli, a mindenkori kormányok határozottabb rendvédelmi politikája lenne a megoldás. 17 százalékuk mondta azt, hogy a rendőrség személyi állományának növelésével is kezelni lehet a helyzetet.

A felmérés lényeges eltéréseket mutatott ki az egyes korcsoportok álláspontját illetően. Amíg ugyanis a 30 és 39 év közöttiek 59 százaléka véli úgy, hogy világosabb büntetőjogi válaszra lenne szükség, addig a hatvan évnél idősebb korosztály tagjai közül csak 38 százalék mondta ezt.