A Nemzetbiztonsági Hivatal minden esztendőben megjelenteti évkönyvét. A 2008-as kiadvány csütörtöktől olvasható a hivatal honlapján. Az évkönyvben a "szokásos" témák, vagyis például a terrorizmus, információs biztonság, feketegazdaság, hazai radikális szervezetek mellett a legfrissebb tudományos hírekkel is találkozhatunk, hiszen Debrecen az egyik esélyes pályázó az európai neutronkutatási központ helyszínének elnyerésére.

Évente 20 milliárd forint értékű tőke érkezhet

A tervezett Európai Spallációs Neutronkutató Központ (ESS) az Európai Unió egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházása. Amennyiben Debrecen nyer jogot a megvalósításra, a projekt kapcsán számos nemzetbiztonsági kérdés is felmerülhet, ezért a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) az ESS magyarországi megvalósítását kiemelt figyelemmel kíséri - olvasható az NBH évkönyvében.

Nem egyedül a tudományos presztízs szempontjából meghatározó, hogy a projekt Debrecenben valósuljon meg. Az ESS üzemeltetése éves szinten - mai értéken számítva - mintegy 20 milliárd forint külföldi tőke beáramlását biztosítaná, amelyet kormányzati szintű szerződésekkel 30 évre garantálható - olvasható az évkönyvben.

A kiemelt figyelemnek köszönhetően az évkönyvben részletes leírást találhatunk az érintett kutatási területről. Mindez természetes, hiszen a nemzetbiztonsági szolgálatok egyik feladata a világ számos országában a tudományos kutatásokkal és technikai fejlesztésekkel kapcsolatos információk védelme.

Mi a közös a régészetben és a gyógyszerkutatásban?

A modern anyagkutatás területén, különös tekintettel a nano- és élettudományokra, a neutronforrások segítségével végzett kísérletek alapvetők, elsősorban azért, mivel általuk úgy vizsgálható az anyag tulajdonsága, hogy nem roncsolódik annak szerkezete - olvasható az NBH évkönyvében. Ennek következtében hatékonyabbá teheti a régészek, a gyógyszer- és enzimkutatók munkáját, de segíthet abban is, hogy a háztartásokban vagy az építőiparban használt anyagok tulajdonságait feltárják, ezeket a mérések alapján tökéletesítsék. Ezek a kutatások hozzájárulhatnak a közlekedésbiztonság fokozásához is.

Neutronkutatások már a XX. század közepe óta folynak, ugyanakkor jelenleg az EU-ban a megvalósítani tervezett technológia újdonságnak számít.

Az úgynevezett spallációs eljárás - amelyet magyarul "atomaprításnak" neveznek - azt jelenti, hogy a célanyagot protonokkal bombázzák, amelynek révén a szabad neutronok leválnak. A neutronok elektromos töltésüket tekintve semlegesek, ezáltal minden anyagon áthatolnak, az atommagokkal gyenge kölcsönhatásba kerülnek.

A spallációs technológiával működtetett neutronforrás nagy előnye az atomreaktorral üzemeltetettel szemben, hogy minimális a környezeti katasztrófa veszélye, mivel az egész folyamat zárt rendszerben működik, illetve üzemzavar vagy más rendkívüli esemény fellépésekor azonnal leállítható.

Mezei Flipper - a magyar szál

Az Amerikai Egyesült Államokban, Oak Ridge-ben működik már spallációs technológiára épülő neutronforrás (SNS), és ilyen jellegű kutatások hamarosan a Japán J-PARC-ban is folyhatnak. Ezek azonban rövid impulzusú változatok, amelyek csak egy-egy pillanatra (milliszekundumnyi intervallum) világítják meg azt az anyagot, amelynek szerkezetét fel szeretné térképezni a kutató.

Az Európai Spallációs Neutronkutató Központ (ESS), az Európai Unió egyik legnagyobb tervezett, zöldmezős kutatás-fejlesztési beruházása, amely abban különbözik amerikai és japán társától, hogy rövid helyett hosszú impulzust ad le, azaz lehetővé válik az anyag hosszabb idejű megvilágítása. A technológia Mezei Ferenc magyar kutató nevéhez köthető, aki az általa megfogalmazott Neutron-Spin-Echo (NSE) névre keresztelt spektroszkópiai elv alapján az első gyorsítót ("Mezei Flipper") 1972-ben készítette el.Megújuló energiaforrások és klímaváltozás

Az ESS első projektje - a tervek szerint - a megújuló energiaforrások, illetve a klímaváltozás témakörében indul. Az élettelen anyagok tekintetében az ipari alkalmazásra szánt új matériák kifejlesztésére, illetve ezek tulajdonságainak vizsgálatára mutatkozik igény. Az élő anyagot tekintve elsősorban a hidrogénnel kapcsolatos kutatásokra helyeznék a hangsúlyt, alapvetően az új, hidrogén alapú üzemanyagcella ipari előállítására, stabilitásának biztosítására, illetve minimális költségigényének megteremtésére törekednek.

Az ESS tervét 18 európai kutatóintézet közreműködésével, Mezei Ferenc NSE-elve alapján 2003-ban készítették el. Az Európa egyik kutatás-fejlesztési "zászlóshajójaként", illetve a "neutronkutatás Mekkájaként" emlegetett program mintegy 5000 vendégkutatónak biztosít évente lehetőséget, hogy kísérleteiket lefolytassák. Az ezek alapján megjelentetett tudományos publikációk számát évi kb. 1000 darabra becsülik, amelyek érintik a fizika, a kémia, az anyagtudományok, a biológia, a mérnöki tudományok és a kulturális örökség ápolásának témaköreit.

Debrecen esélyei

A tervek szerint - a helyszín kiválasztását követően - 2009-től indul meg a beruházás. A szakmai munka 2017-ben kezdődhet, az ESS élettartamát 40 évre becsülik. Ehhez a kivitelezésre pályázóknak, így Debrecennek, Lundnak (Svédország) és Bilbaónak (Spanyolország) is nemzetközi konzorciumot kell létrehozniuk. Az Európai Unió ugyanis a költségekhez csak minimális mértékben járulna hozzá, az alapvető financiális forrást pénzügyi befektetők megnyerésével, illetve a neutronnyalábokkal elvégezhető kutatásokat felhasználó partnerországokkal kötött bilaterális megállapodások révén lehetne biztosítani.

A beruházás helyszínének kiválasztása érdekében az európai tudományos infrastruktúrák létesítésének előkészítésével foglalkozó fórum (ESFRI) ad hoc bizottsága jelentést készített a felmerült helyszínek alkalmasságával összefüggésben, amely mindhármat alkalmasnak minősítette, végleges döntés leghamarabb 2009-ben várható.

Szakértői számítások szerint a három helyszín közül Debrecen mellett szól, hogy itt a legolcsóbb a megvalósítás költsége (a svédnél 30, a spanyolnál 15 százalékkal kevesebb), a modell alapja Mezei Ferenc NSE-elmélete, és új uniós tagországban ilyen jellegű beruházásra még nem került sor. Az ESS üzemeltetése éves szinten - mai értéken számítva - mintegy 20 milliárd forint külföldi tőke beáramlását biztosítaná, amelyet kormányzati szintű szerződésekkel 30 évre garantálható.

A projekt volumene, a központ eszközeit használó nagyszámú külföldi tudós, az adott földrajzi területen megvalósuló infrastrukturális fejlesztések jól jelzik, hogy - amennyiben Debrecen nyer jogot a megvalósításra - számos nemzetbiztonsági kérdés is felmerülhet a beruházás kapcsán, ezért az NBH az ESS magyarországi megvalósítását kiemelt figyelemmel kíséri.