Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella

Felsőoktatás: szerkezetváltozás, vagy pénzkidobás?

2004 óta több az első éves a felsőoktatásban, mint az általános iskolában - hívta fel a figyelmet a szülők számára létrehozott kölöknet.hu című tanácsadó honlap bemutatóján a Tárki Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. vezérigazgatója. Lennart Judit az InfoRádiónak elmondta: ha nem változik meg az oktatás szerkezete, akkor a társadalom aránytalanul sok pénzt fordít majd egész korosztályok használhatatlan diplomáira.

Négy éve többen kezdik meg tanulmányaikat az egyetemeken és főiskolákon, mint az általános iskolák első osztályában. Ha nem lesz változás, tíz-tizenkét év múlva a most meglévő felsőoktatási helyeket akkor sem lehet majd feltölteni, ha mindenkit felvesznek, aki befejezi középiskolai tanulmányait - mondta az InfoRádiónak a Tárki Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. vezérigazgatója.

Lennart Judit úgy véli: ha az oktatás szerkezete nem alkalmazkodik megfelelő ütemben a helyzethez, az adófizetők hosszú éveken át finanszírozzák majd a túlmértezett, ráadásul nem jó színvonalú intézményrendszert.

A szakértő szerint a problémára részben megoldást jelentene, ha a diákok, oktatók és intézmények elé teljesítményi elvárásokat állítanának. Emellett segíteni kellene abban, hogy a heterogén intézményrendszerben minden iskola megtalálja a helyét. Ennek egyik módja, hogy a kisebb főiskolák a helyi igényeknek megfelelő területek - felnőttképzés, élethosszig tartó tanulás - felé nyitnak - fűzte hozzá a Tárki Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. vezérigazgatója.

Lennart Judit elmondta: a szakmunkásképzés problémái nem feltétlenül függnek össze azzal, hogy egyre többen szereznek diplomát. A szakértő hozzátette: Magyarországon is egyre feljebb csúsznak a bizonyítvánszintek, az érettségi lassan általános lesz, a bachelor diplomát pedig egyre többen szerzik meg.

A külföldiek számára is vonzóvá lehetne tenni a magyar felsőoktatást, vannak is erre kezdeményezések, de ez is csak akkor működik - magyarázta a Tárki Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. vezérigazgatója -, ha nagyon szigorú teljesítményi elvárások érvényesülnek a rendszerben.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×