A futballhuligánok direktben nem akarnak semmit a politikával, de olyan helyzeteket keresnek, ahol levezethetik a bennük felgyülemlett feszültséget - mutatott rá Szabó János, aki könyvet is írt a futballhuliganizmus jelenségéről.

"Teljesen magától értetődik, hogy ha egy NB I-es futballcsapatot az NB II-be, vagy esetleg az NB III-ba irányítanak, akkor a szurkolók ezt valamilyen módon a színvonal visszaesésének tekintik, hiszen a továbbiakban már nem NB I-es szurkolókat verhetnek, hanem 'meg kell elégedniük' holmi másod-, harmadrangú vidéki szurkolókkal" - mondta Szabó János.

A szociológus szerint ezekben a rétegekben - "ilyenfajta kínálatok nélkül is" - megvan a készültség arra, hogy bármilyen szélsőséghez csatlakozzanak, ha az indulataik kiélésére abban lehetőséget látnak.

"Sajnos a versengő társadalmakra igaz, hogy azok a rétegek, amelyek nem tudnak építeni, szükségszerűen rombolnak. Valamilyen módon meg kell, hogy határozzák az identitásukat, és emberi identitás meghatározása aktivitási irány nélkül nincs" - hangsúlyozta Szabó János.

A szociológus szavaiból kiderült: ahhoz, hogy ezekből a csoportokból is építő állampolgárok legyenek, többek között az kellene, hogy mindenki kaphasson a pozitív önmegvalósításhoz elég mozgásteret, kaphasson megfelelő képzettséget, nevelkedhessen olyan körülmények között, hogy az érzelmi kontrollja, az érzelmi intelligenciája a kor követelményeinek megfelelően alakuljon.

Ezek azonban a társadalmi realitások fényében csupán illúziók - tette hozzá Szabó János.

A szociológus ugyanakkor emlékeztetett arra: egy felnőtt ember, akármilyen rosszul indul az élete pályája, amikor saját kezébe veszi a sorsát, onnantól felelős étre, onnantól már nem lehet felelősöket keresni.

"Azok az emberek, akik nagyon rossz körülmények közül indulnak, nem véletlenül szoktak két radikálisan eltérő irányt felvenni, az egyik az küzd, és megpróbál érvényesülni, és nem ritkán nagyon komoly sikereket ér el, a másik pedig a 'minél rosszabb annál jobb' elvét követi, és másokra hárítja a randalírozásának és a pusztításának következményeit" - mondta Szabó János szociológus.