Infostart.hu
eur:
394.91
usd:
342.75
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Nyitókép: Unsplash

Az EU új ipari akciótervvel erősíti az autóipar versenyképességét

Az Európai Bizottság ipari akciótervet dolgozott ki az európai autóipar számára, amely a vállalatok átállását segíti a tiszta, összekapcsolt és automatizált járműgyártásra – jelentette ki Wopke Hoekstra klímaügyekért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban.

Wopke Hoekstra klímaügyekért felelős uniós a belsőégésű motorral felszerelt személygépkocsik értékesítésére vonatkozó tilalom visszavonásáról szóló vitában szólalt fel, és elmondta: az európai autóipar továbbra is a kontinens gazdasági erejének egyik pillére, de a globális verseny, a magas energiaköltségek és az átalakuló piaci feltételek miatt célzott uniós támogatásra van szüksége.

A biztos emlékeztetett, hogy az iparág mélyreható átalakuláson megy keresztül a zéró kibocsátás és a digitalizáció irányába, ugyanakkor "egyre nagyobb nyomás nehezedik rá az unión kívüli tisztességtelen verseny, az ellátási láncok sérülékenysége és az energiaárak miatt".

Kiemelte, hogy

az akcióterv alapján a Bizottság rugalmasabb szabályokat vezet be a szén-dioxid-kibocsátási előírások teljesítésére 2025 és 2027 között, miközben a 2035-re kitűzött zéró kibocsátási cél változatlan marad.

"A cél világos: csökkenteni kell a kibocsátást, mert a közlekedési szektor kibocsátása még mindig magasabb, mint harminc évvel ezelőtt" - fogalmazott Hoekstra. Hozzátette, hogy a 2035-ös határidő kiszámítható keretet ad a gyártóknak és a befektetőknek, hogy "méltányos átmenettel" készüljenek a tiszta járműgyártás korszakára.

A biztos közölte, hogy a bizottság még az év vége előtt bemutatja a vállalati autóflották dekarbonizációjára vonatkozó javaslatát, valamint egy az uniós akkumulátorgyártás versenyképességét erősítő programot. Emellett előkészítés alatt áll egy új kezdeményezés a kis, megfizethető elektromos autók elterjesztésére.

Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában hangsúlyozta: az európai autóipar válságban van, és azonnali cselekvésre van szükség annak érdekében, hogy az ágazat megőrizze versenyképességét és munkahelyeit. Elmondta: Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének hivatalba lépése óta az európai autógyártás globális piaci részesedése folyamatosan csökken, miközben az iparág az uniós GDP 7 százalékát és a kutatás-fejlesztési beruházások harmadát adja.

Gyürk rámutatott, hogy Európában 14 millió ember, Magyarországon pedig mintegy 160 ezer család megélhetése függ az autóipar teljesítményétől, ezért "azonnal lépni kell".

A fideszes képviselő szerint le kell törni az energiárakat, mert "egy európai autóipari vállalat ma a globális versenytársaihoz képest négyszer-ötször magasabb energiaköltséget fizet, ami elfogadhatatlan".

Hozzátette, hogy bürokráciacsökkentésre és rugalmasabb kibocsátási célokra van szükség, valamint olyan szabályozási és pénzügyi ösztönzőkre, amelyek képesek "jövőt adni az autóiparnak".

Gyürk András felszólalását azzal zárta: "Mindenekelőtt azonban új és hiteles vezetésre van szükség. Von der Leyennek és bürokratáinak menniük kell. Ez a Patrióták ajánlata."

Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×