Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szentesti beszédében elmondta, mit kívánhatnak az ukránok karácsonyra.
Az index.hu híradása szerint az államfő kijelentette, hogy mindannyian azt gondolhatják magukban, hogy „pusztuljon el” – utalt Vlagyimir Putyin orosz elnökre. Hozzátette, ha Istenhez fordulnak, akkor ennél nagyobb kérés fogalmazódik meg Ukrajna lakosságában.
„Békét szeretnénk, harcolunk és imádkozunk érte, mert megérdemeljük” – hangsúlyozta az ukrán államfő. A tisztviselő kellemes ünnepeket kívánt minden családnak, és örömmel teli ajándékozást a gyermekeknek.
Lemberg, 2025. december 24. Ukrán gyerekek részvételével karácsonyi felvonulást tartanak a nyugat-ukrajnai Lembergben (Lviv) 2025. december 24-én. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2023-ban írta alá azt a törvénymódosítást, amely hivatalosan is lehetõvé teszi az ukránok számára, hogy szakítsanak a keleti ortodox hagyományokkal és január 7-e helyett a nyugati keresztényekhez hasonlóan december 25-én ünnepeljék a karácsonyt. MTI/EPA/Mikola Tisz
A The Kyiv Independent beszámolója alapján Zelenszkij kijelentette, hogy a jövő legfontosabb kérdése az lesz, hogy a béke győzelemmel érjen fel, valamint fennmaradjon Ukrajna és népe.
A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
A nyugdíjkasszát érintő, elfogadásra váró törvényjavaslatok (2027. évi költségvetési törvény, a 2027. évi költségvetést megalapozó törvény és az alacsony összegű nyugellátások emeléséről szóló törvény) tükrében érdemes megvizsgálni, hogy jövőre milyen elemek változnak és melyek maradnak változatlanok a magyar nyugdíjrendszerben. Ezek a körülmények érintik az összes öregségi nyugdíjast és a hasonló nyugdíjszerű ellátásokban részesülőket, azaz 2,4 millió embert, valamint a jövőre nyugdíjba készülő további százezer főt, összesen a teljes magyar lakosság több mint egynegyedét. A törvényjavaslatok vitájában talán még esély nyílhat néhány további fontos módosítás megszavazására is.
Magyarországon a termelékenység hosszú távon évi 1,5–2 százalékkal nőhet, így 2–3 százalékos infláció mellett nagyjából évi 3,5–5 százalékos bruttó béremelés lehet fenntartható.