A kapus felnőtt pályafutása kezdetén Tapolcán játszott, majd 24 évesen igazolt az akkor még másodosztályú Nagykanizsai Olajbányász együtteséhez. A dél-zalai klubnál öt szezont töltött el, ez idő alatt meghatározó tagja volt a keretnek és folyamatosan küzdött az első számú kapus posztjáért. Pályafutása legnagyobb sikerét az 1998–1999-es idényben jegyezte, amikor a másodosztályban ezüstérmes, így az élvonalba feljutó kanizsai gárda tagja volt - írja a fociklub.hu.
A „Gecsó” becenéven ismert hálóőr az
1999 és 2000 közötti időszakban az első osztályban (akkori nevén PNB) összesen 18 alkalommal lépett pályára.
Ebben a periódusban több emlékezetes találkozón is őrizte a kanizsaiak kapuját: góltalanul fejezett be két Zalaegerszeg elleni megyei rangadót, védett a Vasas felett aratott 4–1-es idegenbeli siker alkalmával, valamint ő állt a kapuban a Nagykanizsa utolsó előtti győztes élvonalbeli mérkőzésén is a Pécsi MFC ellen.
Gelencsér Csaba a 2000–2001-es szezon végén távozott Nagykanizsáról, majd pályafutását Ajkán, a Hévíz NB I/B-s csapatánál, később pedig Tapolcán, Sümegen és Révfülöpön folytatta. Utóbbi állomáshelyén az aktív játék mellett edzői feladatokat is vállalt.
