Infostart.hu
eur:
377.72
usd:
317.2
bux:
130340.52
2026. február 10. kedd Elvira
Tőkés László, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszél a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2018. október 5-én.
Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán

Szerdáig regisztrálhatnak a külhoni magyarok a választásra

Tőkés László a választási részvételt és a nemzeti egység és összetartozás iránt elkötelezett erőkre leadott szavazatok maximalizálását szorgalmazta.

Szerdán, március 9-én 16 óráig kérhetik még a felvételüket a választói névjegyzékbe azok a külhoni magyar állampolgárok, akik részt szeretnének venni az áprilisi magyarországi parlamenti választásokon - figyelmeztettek kolozsvári sajtótájékoztatójukon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői.

Tőkés László EMNT-elnök a választási részvételt és a nemzeti egység és összetartozás iránt elkötelezett erőkre leadott szavazatok maximalizálását szorgalmazta.

"Számunkra létkérdés, hogy olyanok álljanak az ország élén, akik szívükön viselik a külhoni magyarok ügyét"

- jelentette ki a politikus. A távolmaradás következményére figyelmeztetve intő példaként említette a 2004. december 5-i népszavazást, amikor nem szavaztak elegen ahhoz, hogy a népszavazás eredménye kötelezze a kormányt a külhoni magyarok kedvezményes honosítására.

Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az irodahálózatuk munkatársai az elmúlt időszakban több tízezer erdélyi magyar embert kerestek meg elsősorban telefonon, és aki igényelte, azt segítették a regisztrációban vagy a meglévő regisztrációjuk adatainak a frissítésében. Hozzátette: a regisztrált választópolgárok március 19-től kaphatják meg a választási levélcsomagot.

Sándor Krisztina arra biztatta az erdélyi választókat, hogy - ha nehézségük adódik az azonosító ív kitöltésénél - bátran kérjék az EMNT irodáinak a segítségét. Azt pedig kifejezetten javasolta, hogy a levélszavazatot tartalmazó borítékokat ne adják postára, hanem juttassák el az EMNT helyi megbízottjaihoz. Hozzátette: ők Magyarország külképviseleteire viszik el a szavazatokat, és így nem áll fenn annak a kockázata, hogy ne érkezzenek meg időben a szavazatok.

Az ügyvezető elnök arra is kitért, hogy az EMNT irodahálózata a választások időpontja után a romániai népszámlálással kapcsolatos tanácsadásra vállalkozik, jelenleg pedig adományokat gyűjt a háború sújtotta Ukrajnába, Kárpátaljára.

Tőkés László megrendítőnek tartotta azt a szolidaritáshullámot, amely a háborús menekültek mellett mind Magyarországon, mind pedig Romániában megnyilvánul. Úgy vélte: Magyarországon legutóbb 1989-ben, a romániai forradalom idején volt hasonló segítségnyújtási hullám.

Az EMNT elnöke az MTI kérdésére válaszolva elmondta, arra biztatta a romániai magyarokat, hogy vallják magukat magyarnak az egy hét múlva kezdődő romániai népszámláláson. Azt is hozzátette: úgy tűnik, nem származik hátrány abból, ha valaki a székely identitását is beírja a népszámlálási ívre. Úgy vélte: fölöslegesen gerjesztett bizalmatlanságot magyarok és székelyek között a népszámlálás kérdése.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×