Megbukott Romániában az Ilie Bolojan vezette Európa-barát koalíciós kormány a kétkamarás parlament keddi együttes ülésén rendezett bizalmi szavazáson.

A szociáldemokraták (PSD) két hete vonták meg a bizalmat a szerintük együttműködésre képtelen és a deficitcsökkentő intézkedések miatt népszerűtlenné vált Ilie Bolojantól, majd miután a miniszterelnök nem volt hajlandó lemondani, a PSD visszahívta minisztereit a kormányból és bizalmatlansági indítványt terjesztett be a – Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) minisztereiből álló – kabinet ellen. A kezdeményezést a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is támogatta.

Romániának összesen 464 szenátora és képviselője van jelenleg, ebből 431-en voltak jelen a plenáris ülésen, 288-an pedig szavaztak is.

A hivatalos bejelentés szerint 3 érvénytelen szavazat volt, 4-en szavaztak az indítvány ellen, 281-en pedig mellette.

A kormány bukása után a jelenlegi kabinet hivatalban marad az új végreható hatalom tagjainak eskütételéig. Hatásköre korlátozott lesz: csak a közügyek intézéséhez feltétlenül szükséges intézkedésekről dönthet, nem bocsáthat ki rendeleteket, és nem kezdeményezhet törvénytervezeteket.

Románia elnökének, Nicusor Dannak konzultálnia kell a parlamenti pártokkal. Az egyeztetések után az államfő kijelöl egy miniszterelnök-jelöltet. Az alkotmány nem szab pontos határidőt a kijelölésre a kormány bukása után. A majdani jelöltnek viszont tíz napja van arra, hogy bizalmi szavazást kérjen a parlamenttől a kormányprogramról és a kabinet összetételéről.

Nicusor Dan korábban úgy nyilatkozott: nem fog olyan kormányfőjelöltet kinevezni, aki az AUR részvételével vagy parlamenti támogatásával akar kormányt alakítani, és a maga részéről azon lesz, hogy Romániát továbbra is nyugati elkötelezettségű kormány vezesse.

Mi vezetett ez idáig?

Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója még a keddi szavazás előtt azt mondta az InfoRádióban, hogy a hivatkozási alap az volt a bizalmatlansági indítványt beterjesztők részéről, hogy azért kell buknia a kormánynak, mert nehéz gazdasági helyzetbe, elszegényedéshez vezette az országot.

Ugyanakkor a szakértő szerint nagyon komoly belpolitikai játszmák is voltak a háttérben, és úgy tűnt, Ilie Bolojan személye miatt alakult ki ez a válsághelyzet. Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Liberális Párt a 2024 decemberében tartott választásokon csak a harmadik helyen végzett, ennek ellenére a liberálisok elnöke lett a miniszterelnök. Mint fogalmazott, viszonylag hamar világossá vált, hogy az ő személye „inkompatibilis” a szociáldemokratákkal való együttműködés terén is, mivel „eléggé autoriter vezetői stílusa van”. A szociáldemokraták egyenesen azzal vádolták meg a miniszterelnököt, hogy a legfontosabb döntések meghozatalakor nem konzultál a koalíciós partnereivel.

A jelenlegi román belpolitikai helyzetet tovább súlyosbította az is, hogy nem felhőtlen a viszony Ilie Bolojan és Nicusor Dan államfő között.

Szakáli István Loránd szerint a keddi szavazás után nagyon nehéz lenne elvinni az ellenzék, illetve az elégedetlenkedők részéről a folyamatot az előre hozott választásig, ilyenre nem is volt példa az elmúlt 36 évben Romániában. Elvileg ennek sem lehet kizárni a lehetőségét, de

ehhez arra van szükség, hogy a parlament legalább három kijelölt miniszterelnök-jelöltet visszautasítson.

Ezt követően lehetne kiírni előre hozott választásokat. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója sokkal nagyobb esélyt lát arra, hogy valamilyen új formáció jön létre a jelenlegi koalíció helyett, de már értelemszerűen nem Ilie Bolojan vezetésével.

Romániában más rendszerben működik a bizalmatlansági indítvány intézménye, mint Magyarországon, vagyis nem konstruktív. Ez azt jelenti, hogy nem kell azonnal kijelölniük egy új kormányfőt vagy nem kell javaslatot tenniük egy másik kormányra azoknak, akik meg akarják buktatni a jelenlegi kabinetet.

Mit lépnek most Simionék?

A közeljövővel kapcsolatban érdekes fejlemény, hogy az AUR bejelentette: semmilyen körülmények között nem akar kormányra kerülni a jelenlegi felállás alapján, illetve nem akar együttműködni a mostani bizalmatlansági indítványban partnerként megnyilvánuló szociáldemokratákkal.

Az AUR fő célja most az, hogy előre hozott választást tudjon kikényszeríteni, még ha erre nem is volt példa az elmúlt majdnem négy évtizedben Romániában.

Ez azért is érdeke az AUR-nak, mert a legújabb közvélemény-kutatásokban közel 50 százalékos támogatottságot tudhattak magukénak.

Az AUR-t vezető George Simion Magyarországgal szembeni véleménye eléggé világos. Ha ez a párt közelebb kerülne a hatalomhoz, bonyolult helyzet állna elő, ugyanis Szakáli István Loránd szerint az AUR és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „semmilyen kormányzati konstrukcióban nem tűnnek kompatibilisnek”. Azt gondolja, az RMDSZ részéről semmilyen együttműködés nem jöhet számításba az AUR-rel.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója elmonda: elég egyértelműnek tűnik, hogy „a jelenlegi válsághelyzet az AUR malmára hajtja a vizet”, és ha minden marad a jelenlegi trend szerint, akkor George Simion pártja sokat erősödhet, és a következő parlamenti választáson egészen jó esélyei lehetnek. „Nagy kérdés, hogy akkor az RMDSZ milyen politikát fog folytatni, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az RMDSZ jelenleg elég komoly megosztottsággal is küzd az erdélyi magyarságon belül” – mondta Szakáli István Loránd.

(A nyitóképen: Ilie Bolojan román miniszterelnök felszólal, mielőtt a parlament a Bolojan-kormány elmozdítására irányuló bizalmatlansági indítványról szavaz Bukarestben 2026. május 5-én.)