Az Európát sújtó hőség egészen meglepő helyeken okoz – esetenként nehezen bizonyítható – károkat – derül ki a Reuters elemzéséből. Példa az olaszországi Padova, ahol a hagyományos esti aperitivo, avagy a vacsora előtti ital és társasági program egyre későbbre tolódik.

A vendégek a légkondicionált belső tereket választják a teraszok helyett, azaz nem minden helyet használnak ki, és így a vendéglátóhelyek forgalma visszaesik.

Egy hatszáz vállalkozás bevonásával készült felmérés szerint több mint 80 százalékuk körülbelül 20 százalékos forgalomcsökkenést tapasztalt a legutóbbi hőhullám idején. A hőség azonban nemcsak a vendéglátást sújtja. Csökken a dolgozók termelékenysége, késnek a vonatok, visszaesnek a terméshozamok, az üzemekben pedig egyre többe kerül a légkondicionálás. A nagy meleg ráadásul gyakran más kockázatokkal – aszállyal, erdőtüzekkel és vízhiánnyal – együtt jelentkezik.

A biztosítók számára éppen ez jelenti a problémát. A vállalkozásokat érő és az üzleti tevékenységet befolyásoló károkra kötött „hagyományos” biztosítások elsősorban konkrét fizikai károkra, például egy árvíz vagy vihar által megrongált épületre vonatkoznak.

A hőség viszont sokszor úgy okoz komoly veszteséget, hogy közben semmi sem sérül meg: egyszerűen kevesebb a vásárló, lassabban dolgoznak az alkalmazottak, vagy leáll egy termelési folyamat.

Hogyan lehet ezt bizonyítani a biztosító felé, és egyáltalán, hogyan lehet erre biztosítást kötni? – merül fel a kérdés.

Egy 2023-as európai felmérés szerint a kis- és középvállalkozásoknak mindössze 28 százaléka rendelkezik úgynevezett üzemszüneti biztosítással, és még kevesebben vannak biztosítva olyan eseményekre – például sztrájkokra –, amelyeknél nem mutatható ki közvetlen fizikai károsodás.

Közben azoknak a cégeknek a harmada, melyeket egy környezeti terhelést figyelő oldal követ, azt mondta: a hőhullámok növeli számára a kockázatokat.

A biztosítók ezért új megoldásokat keresnek.

Az úgynevezett parametrikus biztosítás például automatikusan fizet, ha a hőmérséklet egy előre meghatározott érték fölé emelkedik. Ilyenkor nincs szükség hosszadalmas kárfelmérésre. A konstrukciót már alkalmazzák a mezőgazdaságban, és szakértők szerint a közlekedésben, az iparban, sőt a munkavállalók védelmében is nagyobb szerepet kaphat. A KBV Research kutatócég szerint 5 éven belül közel 8 milliárd dollárosra bővül ennek a biztosítási formának az európai piaca.

A biztosítás azonban önmagában nem oldja meg a problémát. A szakértők szerint a vállalatoknak mindenekelőtt alkalmazkodniuk kell a gyakoribb hőhullámokhoz: korszerűbb hűtőrendszerekkel, a munkahelyek átalakításával és ellenállóbb ellátási láncokkal.

A cél ugyanis nem pusztán az, hogy megtérítsék a veszteséget, hanem az, hogy az lehetőleg meg se történjen.