A briteket sújtó idei öt hőhullám olyasmit tett, ami gyorsan megváltoztatta a Covid-járvány alatt a home office-hoz szokott dolgozók hozzáállását. Sokan menekültek a légkondicionált munkahelyi irodákba a forró otthonokból. Londonban azonban számos régi, akár védelem alatt álló épület is van, ahol nincs megfelelő hűtés.

Miközben a héten Angliában 38 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet és ismét otthonok égtek le, ingatlanpiaci szakértők elmondták, hogy a hőség már az irodabérlők döntéseit is befolyásolja.

A légkondicionálás sok bérlő számára a „jó, ha van”-ból átkerült a „nem lehet alku tárgya” kategóriába.

A londoni Cityben viszonylag jó a helyzet: a pénzügyi központ irodáinak mintegy 80 százaléka teljesen légkondicionált. A város politikai centrumában, Westminsterben sokkal több a régi épület, és az arány mindössze 61 százalék. További 7 százalékban ugyan van valamilyen gépi hűtés, de ez nem feltétlenül jelent teljes értékű klímát.

Az ingatlanszakértők szerint a régi épületek utólagos klimatizálása rendkívül költséges és bonyolult lehet. A műemléki és tervezési előírások mellett gyakran egyszerűen nincs hely a szükséges berendezéseknek, csővezetékeknek és külső egységeknek.

A problémát már a nagyvállalatok is érzik. A Grant Thornton tanácsadó cég vezetői például egy nyári stratégiai megbeszélést háromszor is kénytelenek voltak megszakítani, mert a tárgyalóterem túlságosan felmelegedett. Egy londoni ügyvédi iroda pedig a múlt hónapban lemondta a nyári partiját, mert az épület légkondicionálója nem tudta megfelelően lehűteni a helyiségeket.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a légkondicionálás önmagában is növeli az energiafogyasztást és a kibocsátást, ráadásul hozzájárul a városi hősziget-hatáshoz. Ezért egyre több épületnél próbálnak árnyékolással, természetes szellőzéssel, növényzettel és energiatakarékos hűtőrendszerekkel védekezni.

A zöld aktivisták számára a City amúgy is a privilegizált kapitalista elit szimbóluma, miközben

egyes, magukat környezettudatosnak tartó önkormányzatok az egyszerű polgárokat vették célkeresztbe.

Camden kerület vezetése klímákat szereltetett le egyes lakókkal, mert azok „nem bizonyították, hogy az aktív hűtést nem lehet kiváltani passzív módszerekkel, például szellőztetéssel, zsaluk vagy ventilátorok használatával. Azt az érvet is lesöpörték, hogy a földszinti ablakok nyitvatartása biztonsági kockázat, és hogy bizonyos hőmérséklet felett a ventilátor már csak a forró levegőt kavarja.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint Szingapúr példája mutatja, hogyan lehet a városi hűtést fenntarthatóbban megoldani:

• árnyékolással,
• zöldfelületekkel,
• megfelelő szellőzéssel és hőálló építőanyagokkal, amelyekhez csak szükség esetén kapcsolják hozzá a légkondicionálást.

A brit kormány közben egyre nagyobb nyomás alatt van, hogy szabályozza a munkahelyeken megengedhető maximális hőmérsékletet. Egy friss felmérés szerint a britek 79 százaléka támogatná ilyen határérték bevezetését.