Február 28-a óta azáltal van egyensúlyban a világpiac, hogy folyamatosan a világ készleteit használjuk fel. Körülbelül 1,3-1,5 milliárd hordós kőolajkészlet-csökkenés történt ebben az időszakban, részben az Egyesült Államok, részben a fejlett világ, részben Kína tartalékai csappantak meg. Ez Pletser Tamás, az OTP Alapkezelő szenior portfolió menedzsere szerint azt jelenti, hogy

ha normál piaci egyensúly lenne, legalább 20-40 dollárral magasabb olajárakat láthatnánk.

De mivel ezek az országok a meglevő készleteiket folyamatosan a piacra dobják, az olajár lényegesen alacsonyabb szinten áll.

Mint mondta, most a piac számára az a nagy kérdés, hogy melyik fog előbb elfogyni: a meglevő készlet, vagy sikerül egy olyan megegyezést összehozniuk a feleknek a készletek kifogyása előtt, ami ismét engedi a világpiacra jutni a Közel-Kelet kőolajtermelését.

„Ez az igazán nagy kérdés. Az idő egyébként egyre inkább sürgető, azt látom, hogy

ha pár héten belül nincs megegyezés, akkor valószínűleg elérkezünk egy olyan alacsony készletszinthez, ami már fennakadásokat okozhat az ellátási láncokban szerte a világon,

és ez lényegesen magasabb árakhoz vezethet” – vélekedett, rámutatva, hogy nem is igazán a kőolajpiacon látszik a feszültség, hanem sokkal inkább a kőolajtermékekén. Ezekből ugyanis nincsen olyan mértékű stratégiai készlet, mint kőolajból, ezért is van az, hogy a kőolajtermékek árai lényegesen magasabbak, mint magának a kőolajnak az ára.

„Soha nem látott különbség van például a dízelüzemanyag és a nyersolaj ára között.

Itt lehet leginkább tapasztalni azt, hogy nagyon nagy feszültség van a világban, mert ez a piac nem teljesen manipulált, mint a kőolajpiac”

– fotalmazott.

A gond az, hogy a közel-keleti válság miatt az Arab-öbölben található 47 finomító termékei nem tudnak eljutni a világpiacra, a kőolajjal együtt a kőolajtermék sem tud kikerülni ebből a régióból. Emellett ott van például Oroszország helyzete: a finomítói kapacitásoknak közel a fele megsérült az ukrán dróntámadások során, emiatt jóval kisebb az ország kőolajtermék-exportja, mint korábban, például a dízelexportot is leállította Moszkva és az országban is hiány tapasztalható.

Az ukrán drónoknak most már akkora a hatótávolságuk, hogy elérik az orosz finomítók körülbelül 75 százalékát, és ezt a lehetőséget próbálják is kihasználni Kijevben, aminek hatására a három hónappal ezelőtt még napi egymillió hordós orosz dízelexport lényegében leállt – összegzett Pletser Tamás.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült. A teljes beszélgetést alább megnézhetik, meghallgathatják.