Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök sajtóértekezletet tart az észak-lengyelországi Bydgoszcznagyváros 2-es számú Katonai Légijárműjavító üzemében tett látogatásán 2022. november 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Tytus Zmijewski

Belső szakadás a lengyel jobboldalon

Mélyül a válság a legnagyobb lengyel ellenzéki pártban. A volt lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki bejelentette: ha a Jog és Igazságosság, vagyis a PiS vezetése kizárja őt és szövetségeseit a pártból, saját képviselőcsoportot hoznak létre a varsói törvényhozásban. A politikus közben lemondott az Európai Konzervatívok és Reformerek európai pártcsaládjának elnöki tisztségéről is.

A Jog és Igazságosság vezetősége ultimátumot adott képviselőinek: nyilatkozatban kellett garantálniuk, hogy nem tagjai más politikai szerveződésnek, és nem vesznek részt párhuzamos politikai akciókban. Jarosław Kaczyński pártelnök világossá tette: akik nem írták alá a dokumentumot, azok saját maguk döntöttek a távozásról.

A döntést megtagadó politikusok élére a korábbi miniszterelnök, Mateusz Morawiecki állt, aki „Rozwój Plus”, vagyis Fejlődés Plusz néven indított új mozgalmat. Bár a PiS politikai bizottsága a várakozásokkal ellentétben kedden nem zárta ki azonnal az érintetteket, hanem a párt fegyelmi biztosa elé utalta az ügyet, Morawiecki felkészült a szakításra. A politikus kijelentette: ha kizárják őket, még a héten megalakítják saját frakciójukat a Szejmben. Ez az új csoportosulás a lengyel parlament harmadik legnagyobb képviselőcsoportjává válhat.

Morawiecki a közösségi oldalán közzétette mozgalmának 10 alappillérből álló programját is. A volt miniszterelnök szerint az új politikai formáció célja egy konzervatív, hazafias, jobbközép alternatíva kialakítása lenne a következő választások előtt. Mint fogalmazott, elsődleges feladatuk a választási stratégia kidolgozása és egy olyan program bemutatása lesz, amely szerintük valódi választási lehetőséget kínál a lengyel társadalomnak. Azt írta: a biztonság, a fejlődés, a szuverenitás és a hazafiság nem csupán választási jelszavak, hanem az általuk építeni kívánt állam alapjai. Céljuk egy olyan identitásközpontú, jobbközép alternatíva felmutatása, amely képes megszólítani a konzervatív szavazókat.

A lengyel belpolitikai földrengésnek európai kihatásai is vannak. Morawiecki bejelentette lemondását az Európai Konzervatívok és Reformerek, az ECR euroszkeptikus pártcsaládjának elnöki tisztségéről. A posztot 2025 januárja óta töltötte be, amikor az olasz kormányfőt, Giorgia Melonit váltotta az élen. Lemondását azzal indokolta, hogy a PiS-ből való távozása után átalakulnak a politikai erőviszonyok, ő pedig elsősorban a lengyelországi belpolitikai kihívásokra és új mozgalmának építésére kíván koncentrálni.

Az ECR közleményben fejezte ki köszönetét a volt lengyel miniszterelnök munkájáért. A pártcsalád ügyvezető vezetését ideiglenesen Carlo Fidanza, az Olasz Testvérek európai parlamenti képviselője vette át.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Vasárnap sorsdöntő parlamenti választásra kerül sor Svédországban, ahol a baloldali és a jobboldali blokk közötti szoros küzdelem mellett a radikális gyökerű Svéd Demokraták esetleges kormányzati szerepvállalása jelenti a fő tétet. A párt a felmérések szerint 20 százalék körüli támogatottsággal bír, a Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson miniszterelnök pedig győzelem esetén miniszteri tárcákat adna a formációnak.

Szárnyal az AfD

Tovább növelte előnyét a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt a Friedrich Merz kancellár vezette uniópártokkal (CDU/CSU) szemben az INSA közvélemény-kutató intézet legfrissebb, a Bild megbízásából készített országos felmérése szerint.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×