Csehországban lejárt a hivatalos jelöltállítási határidő az október 3-4-ére kiírt parlamenti választások előtt. A voksoláson 28 párt, mozgalom és koalíció méretteti meg magát, hattal több, mint 2021-ben. A cseh belügyminisztérium közlése szerint augusztus 6-ig a regionális választási bizottságok ellenőrzik a listákat, és hiányosság esetén lehetőséget adnak a javításra. Csehországban nincs országos lista: minden egyes régióban – így Prágában és további 13 közigazgatási egységben – külön kell jelölteket állítani. A végleges jelöltlistákat augusztus 15-én hitelesítik. A jelenlegi állás szerint, ahogy korábban is, nem minden politikai erő állít listát az összes régióban. A legtöbb jelölt a fővárosban lesz, itt 26 politikai formáció indulna, míg a Vysocina régióban csupán 19 lista közül választhatnak majd a szavazók.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a választások előtt a volt miniszterelnök, Andrej Babis vezette ellenzéki ANO mozgalom vezeti a népszerűségi listát 30,9 százalékkal. Őket követi a két jobboldali kormánypártnak, a Polgári Demokratikus Pártnak és a Kereszténydemokrata Uniónak a választási szövetségéből létrejött Spolu (magyarul Együtt) szövetség 20,5 százalékkal, míg a harmadik helyen a Tomio Okamura vezette, szélsőségesnek tartott SPD áll 13,9 százalékkal. A felmérések szerint a parlamentbe jutás küszöbét még a STAN, a Kalózpárt és a Stacilo! (Elég volt!) nevű, kommunisták vezette szövetség lépné át.

A végső győzelemre legnagyobb esélyesnek tartott Andrej Babis két hónappal a választások előtt komoly politikai botrány robbantott ki. A vádak szerint a cseh hadsereg egyik egysége – az Információs és Kibererők Parancsnoksága – titkos megfigyeléseket végzett cseh állampolgárok, köztük újságírók, ellenzéki politikusok és közösségi médiában aktív személyek ellen. A megfigyelések az ANO mozgalom vezetője szerint parlamenti ellenőrzés nélkül zajlottak, sőt

egyes katonák állítólag még politikai véleményeket is elemeztek, szoftveres adatlapokat készítettek, és beavatkoztak az online vitákba is.

Andrej Babis azt állítja, maga is a megfigyeltek között volt. Egy 40 oldalas „Választások 2025” című dokumentum is készült a begyűjtött információkból, melynek célja nem világos. A korábbi miniszterelnök szerint a katonák közül többen is jelezték feletteseiknek aggályaikat a törvényességgel kapcsolatban.

A cseh hadsereg visszautasítja az ellenzék megfigyelésére vonatkozó vádakat, szerintük a dokumentumok egy gyakorlat során készültek. A Cseh Köztársaság Hadseregének vezérkari főnöke cáfolta azokat az állításokat, melyek szerint a hadsereg politikai pártokat vagy állampolgárokat figyelt volna meg. Karel Rehka az ügyet félrevezetésnek és a valóság elferdítésének nevezte, és azt mondta, hogy a hadsereg vezetéséből senki nem adott ilyen jellegű utasítást az Információs és Kibererők Parancsnokságának.