Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelõs miniszter az Országgyûlés plenáris ülésén az Országházban 2026. május 12-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter arról beszélt, hogy a Tisza-kormány hogyan adja vissza a kulturális intézmények szakmai önállóságát.

A Tisza-kormány visszaadja a kulturális intézmények szakmai önállóságát, rendezni fogja a közgyűjteményi dolgozók béreit, leállítja a múzeumi költözéseket és megszüntetik az erőszakos központosítást – sorolta a következő hetek legfontosabb tervezett intézkedéseit Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szombaton, a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett Múzeumok Majálisa rendezvényen.

„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie. Egyetlen kritérium lesz, ez pedig a szabadság” – hangoztatta Tarr Zoltán. Kiemelte: a politikának ki kell vonulnia azokból a terekből, ahol korábban „honfoglaló módon” megjelent, ezért első intézkedései között lesz

  • a közgyűjteményi dolgozók bérének rendezése,
  • a múzeumi költözések azonnal leállítása, valamint
  • a kulturális intézmények, elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) „erőszakos központosításának” megszüntetése, utóbbi szerinte „a politikai ideológia megvalósításának az egyik eszköze volt”.

Azt ígérte, hogy az MNMKK megszüntetésénél kiemelten figyelnek majd arra, hogy a múzeumok működésében zavar ne keletkezzen. Nem akarnak fenntartani egy olyan központot, amely szinte teljesen ellehetetleníti a napi működést, megalázó helyzetbe hozza az intézményeket, kiszolgáltatott helyzetbe hozza a dolgozókat, és a látogatók számára is sokszor kellemetlen helyzeteket teremt.

Fontos feladatnak nevezte, hogy a kormányzat a jövőben is támogassa az olyan rendezvényeket, mint a Múzeumok Majálisa, hiszen ez elsősorban nem anyagi kérdés, hanem a lehetőség megteremtése.

Tarr Zoltán kiemelte: a kulturális terület szorosan együtt fog működni más minisztériumokkal is, hiszen „a kultúra nem egy elszigetelt toronyban él, hanem része az emberek életének”, sok ponton kapcsolódik például az oktatáshoz, a tudományos élethez, vagy akár az élő környezethez is. Hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát.

A miniszter arról is beszélt, hogy nem a politikusoknak kell eldönteni, hogy „mi a jó és a mi a rossz kultúra”, hanem egyszerűen „nem kell tenni semmit, csak hagyni kell, hogy a kultúra éljen és létezzen”. „Nem kell politikai ideológiát gyártani arra, hogy melyek a jó művészeti ágak, kik a megfelelő művészek, azt majd a közönség, a kultúrafogyasztók fogják eldönteni” – hangsúlyozta.

Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: 29. alkalommal rendezik meg idén a Múzeumok Majálisát, a magyarországi múzeumok legnagyobb seregszemléjét. Az esemény szorosan kapcsolódik a múzeumok világnapjához, amelynek idei mottója, hogy a múzeumok összekötik a megosztott világot. Kiemelte: a rendezvény tavaly egy új programelemmel, a hozzáférhetőségi negyeddel bővült, ahol olyan civil szervezetek és oktatási intézmények kaptak helyet, amelyek munkájuk során marginalizált csoportokkal, vagy közösségekkel foglalkoznak. Ezek a szervezetek valós cselekvési lehetőségeket és jó gyakorlatokat is bemutatnak az idei rendezvényen is.

Az igazgató azt is elmondta, hogy

idén rekordszámú, 104 múzeum kiállítóhely és szervezet jelenik meg a rendezvényen és várja a látogatókat színes programkínálattal.

Kiemelte, hogy a kedvezőtlen időjárási előrejelzések miatt szombaton a kertben és a múzeumban, vasárnap azonban csak a múzeum belső tereiben tartanak programokat.

A múzeumok olyan helyek, amelyekben a közösségek újra kapcsolatba léphetnek saját örökségükkel, az intézmények falai közt megvalósuló kiállítások pedig a társadalom tagjainak egymás mélyebb megértésére is lehetőséget adnak – mondta Medea Sógor Ekner, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának főigazgatója. Hozzátette: „Ezeken a kapcsolatokon keresztül segítenek a társadalmaknak feltenni a legfontosabb kérdéseket, hogy ki vagyunk, hova tartunk és hová tartozunk”.

A főigazgató kiemelte, hogy az örökségvédelem és a múzeumok világszerte számos nehézséggel néznek szembe, hiszen a háborúk, a helyi és nemzetközi konfliktusok, az illegális műkereskedelem, a környezeti változások mind olyan problémák, amelyek veszélyezteti a múzeumok, a műkincsek és az örökségvédelem helyzetét. Ezért az ICOM számos szervezettel tart kapcsolatot az örökségek védelme érdekében, de a múzeumi és közgyűjteményi értékek védelmében a főigazgató figyelmeztetett az országok, államok és nemzetek közti együttműködések mellett a generációk közti együttműködés fontosságára is.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×