„Sötét nap ez Európa számára” – így értékelte Francois Bayrou francia miniszterelnök a hét elején az új EU-USA kereskedelmi keretegyezményt. A francia vezetés élesen bírálja az Ursula von der Leyen és Donald Trump által aláírt megállapodást, amely 15 százalékos vámot vet ki az EU-s termékekre, viszont nem tartalmaz azonnali válaszlépést az amerikai importtal szemben. Trump korábban 30 százalékos vámmal fenyegette az Uniót, ezért ennek megfelezését von der Leyen asszony nagy eredményként állítja be.

Bayrou szerint viszont

az Unió ezzel alárendelte magát Washington akaratának, és elárulta közös értékeit.

A magát mindig dinamikusnak mutató Emmanuel Macron francia elnök szokatlan módon hallgat az ügyben, miközben Berlin és Róma nyugodtabban reagált.

A francia kormány elismerte, hogy bizonyos ágazatok, például a repülőgépgyártás és a szeszesital-gyártás mentesültek az új vámok alól, de szerintük az alku így is kiegyensúlyozatlan. Benjamin Haddad európai ügyekért felelős francia miniszter a közösségi médiában sürgette az úgynevezett „kényszerítés-elhárító” mechanizmus beindítását, amely nem vámjellegű megtorló intézkedéseket tenne lehetővé. Laurent Saint-Martin kereskedelmi miniszter pedig arról beszélt, hogy az EU hibát követett el, amikor nem reagált azonnal és keményen Trump lépéseire. Szerinte az amerikai elnök csak az erőből ért, és ha az EU időben visszavágott volna, most egy teljesen más megállapodás születhetett volna.

Macron korábban többször is jelezte: ha az Egyesült Államok vámokat vet ki, az Uniónak azokra megegyező válasszal kell reagálnia, különösen a szolgáltatások területén, ahol az amerikaiak kereskedelmi többlettel rendelkeznek.

A végső kompromisszum azonban nem ezt az elvet követte: a német kancellár, Friedrich Merz, valamint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök mérsékeltebb álláspontja érvényesült – részben gazdasági okokból, hiszen országaik jobban rá van utalva az amerikai exportpiacra.

Franciaország így most saját szövetségeseit is bírálja, ami tovább mélyítheti az EU belső feszültségeit egy kulcsfontosságú geopolitikai kérdésben.

Közben az Unióból kilépett Nagy-Britannia a rá vonatkozó 10 százalékos vámokkal – amit a bejelentés idején még soknak találtak egyes európai politikusok - , kedvezőbb feltételek mellett kereskedhet az Egyesült Államokkal.