Infostart.hu
eur:
387.75
usd:
333.97
bux:
0
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Nyitókép: Unsplash

Már a csehek többsége is a háború lezárást szeretné Ukrajnában, és nem adna több katonai támogatást

Az Oroszország által megtámadott Ukrajnának a legtöbb cseh polgár szerint le kell majd mondania területe egy részéről a béke elérése érdekében – derül ki a STEM ügynökség januári felméréséből.

A válaszadók szerint Csehországnak a háború mielőbbi befejezésére kellene törekednie, még akkor is, ha ez Ukrajna területi veszteségeivel járna. A megkérdezettek csaknem fele úgy véli, hogy Csehország túl nagy mértékű katonai segítséget nyújt Ukrajnának. A felmérés szerint a legtöbb cseh polgár – a megkérdezettek 37 százaléka – azt preferálná, ha Ukrajna a békéért cserébe átengedné keleti területeit Oroszországnak, miközben nyugati országoktól biztonsági garanciákat kapna, de nem lépne be a NATO-ba.

A válaszadók további 17 százaléka a háború befejezését szintén Ukrajna keleti területeinek feladásával támogatná, de azzal a feltétellel, hogy Ukrajna csatlakozhatna a NATO-hoz. A megkérdezettek 29 százaléka viszont azt szeretné, ha Ukrajna visszaszerezné teljes területét, amelyet jelenleg részben Oroszország megszállva tart. Mindössze 8 százalékuk támogatná Ukrajna teljes kapitulációját.

A lakosság csaknem háromnegyede úgy véli, hogy Csehországnak törekednie kell a konfliktus gyors befejezésére, még akkor is, ha ez azt jelentheti, hogy néhány ukrán terület orosz fennhatóság alá kerül. Ezzel szemben a válaszadók 28 százaléka támogatná Ukrajna törekvését elveszített területeinek visszaszerzésére, még abban az esetben is, ha ez meghosszabbítaná a háborút.

A csehek 47 százaléka úgy véli, hogy túl nagy az a katonai támogatás, amelyet Csehország nyújt a megszállt Ukrajnának.

Körülbelül egyharmaduk tartja megfelelőnek a segélyt, és csak négy százalékuk tartja elégtelennek. A fennmaradó 15 százalék nem tudja megítélni a segély mértékét. Tavaly június óta négy százalékponttal nőtt azok aránya, akik túlzottnak tartják a katonai segítségnyújtást.

"Fontos szem előtt tartani, hogy itt kizárólag katonai támogatásról beszélünk. Más kutatásokból tudjuk, hogy a cseh közvélemény sokkal kedvezőbben viszonyul Ukrajna egyéb támogatási formáihoz, különösen a humanitárius és újjáépítési segítséghez" – mondta Jiří Táborský, a STEM ügynökség elemzője.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslései szerint Oroszország katonai inváziója óta csaknem hétmillió ember menekült el Ukrajnából, többségük Németországba és Lengyelországba. Csehországba is százezrek érkeztek, és a cseh belügyminisztérium idén február elején több mint 395 ezer, úgynevezett ideiglenes védelmet élvező ukrán menekültet tartott nyilván.

A felmérés szerint enyhe többségben van az a vélemény, hogy Csehországnak továbbra is lehetővé kellene tennie az ukrán menekültek tartózkodását az országban – ezzel 54 százalék ért egyet. Ugyanakkor csupán a megkérdezettek 34 százaléka látja őket Csehország számára hasznosnak, míg csaknem a fele inkább fenyegetésnek tartja őket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Oeco-index: Magyarország több régiós versenytársat megelőzve továbbra is a fejlett országok között van

Oeco-index: Magyarország több régiós versenytársat megelőzve továbbra is a fejlett országok között van

Gazdasági szempontból hazánknak van még fejlődési tere, de Kelet- és Közép-Európában Magyarország megelőzi például Romániát, Lengyelországot, Horvátországot, Görögországot, Törökországot, Lettországot és Szlovákiát is az adatok alapján – mondta az InfoRádióban Pásztor Szabolcs. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója kiemelte: ha egy kiemelt kereskedelmi partner rosszul teljesít, azt megérzi a magyar export is.

Orbán Viktor: most biztonságra és tapasztalatra van szükség

Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni – mondta a miniszterelnök országjárásának hétfői esti állomásán Kecskeméten. „Aközött kell választanunk, hogy ki alakítson kormányt: én vagy Zelenszkij” – fogalmazott Orbán Viktor.
Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet
A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Mi jöhet ma a tőzsdéken?

Mi jöhet ma a tőzsdéken?

Hétfőn Donald Trump 5 napos határidejének hatására nagy és gyors fordulatot láthattunk a piacokon. A jó hangulat ma is kitart, így folytatódhat a felpattanás. Ugyanakkor törékeny ralinak lehetünk szemtanúi, tekintve, hogy Irán már cáfolta is a Trump által elmondottakat. Gazdasági események szempontjából az iráni események mellett idehaza az MNB kamatdöntésére ajánlott figyelni. Globálisan a beszerzésimenedzser-indexek kerülnek fókuszba, délután pedig az amerikai negyedik negyedéves termelékenységi adatok második becslését és a Richmond Fed indexét figyelik a befektetők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×