Infostart.hu
eur:
385.05
usd:
328.88
bux:
120545.89
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: Unsplash

Már a csehek többsége is a háború lezárást szeretné Ukrajnában, és nem adna több katonai támogatást

Az Oroszország által megtámadott Ukrajnának a legtöbb cseh polgár szerint le kell majd mondania területe egy részéről a béke elérése érdekében – derül ki a STEM ügynökség januári felméréséből.

A válaszadók szerint Csehországnak a háború mielőbbi befejezésére kellene törekednie, még akkor is, ha ez Ukrajna területi veszteségeivel járna. A megkérdezettek csaknem fele úgy véli, hogy Csehország túl nagy mértékű katonai segítséget nyújt Ukrajnának. A felmérés szerint a legtöbb cseh polgár – a megkérdezettek 37 százaléka – azt preferálná, ha Ukrajna a békéért cserébe átengedné keleti területeit Oroszországnak, miközben nyugati országoktól biztonsági garanciákat kapna, de nem lépne be a NATO-ba.

A válaszadók további 17 százaléka a háború befejezését szintén Ukrajna keleti területeinek feladásával támogatná, de azzal a feltétellel, hogy Ukrajna csatlakozhatna a NATO-hoz. A megkérdezettek 29 százaléka viszont azt szeretné, ha Ukrajna visszaszerezné teljes területét, amelyet jelenleg részben Oroszország megszállva tart. Mindössze 8 százalékuk támogatná Ukrajna teljes kapitulációját.

A lakosság csaknem háromnegyede úgy véli, hogy Csehországnak törekednie kell a konfliktus gyors befejezésére, még akkor is, ha ez azt jelentheti, hogy néhány ukrán terület orosz fennhatóság alá kerül. Ezzel szemben a válaszadók 28 százaléka támogatná Ukrajna törekvését elveszített területeinek visszaszerzésére, még abban az esetben is, ha ez meghosszabbítaná a háborút.

A csehek 47 százaléka úgy véli, hogy túl nagy az a katonai támogatás, amelyet Csehország nyújt a megszállt Ukrajnának.

Körülbelül egyharmaduk tartja megfelelőnek a segélyt, és csak négy százalékuk tartja elégtelennek. A fennmaradó 15 százalék nem tudja megítélni a segély mértékét. Tavaly június óta négy százalékponttal nőtt azok aránya, akik túlzottnak tartják a katonai segítségnyújtást.

"Fontos szem előtt tartani, hogy itt kizárólag katonai támogatásról beszélünk. Más kutatásokból tudjuk, hogy a cseh közvélemény sokkal kedvezőbben viszonyul Ukrajna egyéb támogatási formáihoz, különösen a humanitárius és újjáépítési segítséghez" – mondta Jiří Táborský, a STEM ügynökség elemzője.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslései szerint Oroszország katonai inváziója óta csaknem hétmillió ember menekült el Ukrajnából, többségük Németországba és Lengyelországba. Csehországba is százezrek érkeztek, és a cseh belügyminisztérium idén február elején több mint 395 ezer, úgynevezett ideiglenes védelmet élvező ukrán menekültet tartott nyilván.

A felmérés szerint enyhe többségben van az a vélemény, hogy Csehországnak továbbra is lehetővé kellene tennie az ukrán menekültek tartózkodását az országban – ezzel 54 százalék ért egyet. Ugyanakkor csupán a megkérdezettek 34 százaléka látja őket Csehország számára hasznosnak, míg csaknem a fele inkább fenyegetésnek tartja őket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Ma hajnalban hatalmas robbanás rázta meg Afipszkij városát, Oroszország Krasznodár megyéjében, ukrán források szerint egy orosz légvédelmi rakéta tévedt el, amely eltalált egy magasházat. Kijevben nagyon súlyos a helyzet a folyamatos orosz bombázások miatt: a lakóövezetek nagy részében sem áram, sem fűtés, sem ivóvíz nincs. A fronton nincsenek nagy mozgások: Huljajpole, Pokrovszk és Kosztyantynivka most a harcok epicentruma, az extrém hideg alighanem korlátozza a katonai műveleteket is. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×