Infostart.hu
eur:
388.44
usd:
335.45
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Unsplash

Már a csehek többsége is a háború lezárást szeretné Ukrajnában, és nem adna több katonai támogatást

Az Oroszország által megtámadott Ukrajnának a legtöbb cseh polgár szerint le kell majd mondania területe egy részéről a béke elérése érdekében – derül ki a STEM ügynökség januári felméréséből.

A válaszadók szerint Csehországnak a háború mielőbbi befejezésére kellene törekednie, még akkor is, ha ez Ukrajna területi veszteségeivel járna. A megkérdezettek csaknem fele úgy véli, hogy Csehország túl nagy mértékű katonai segítséget nyújt Ukrajnának. A felmérés szerint a legtöbb cseh polgár – a megkérdezettek 37 százaléka – azt preferálná, ha Ukrajna a békéért cserébe átengedné keleti területeit Oroszországnak, miközben nyugati országoktól biztonsági garanciákat kapna, de nem lépne be a NATO-ba.

A válaszadók további 17 százaléka a háború befejezését szintén Ukrajna keleti területeinek feladásával támogatná, de azzal a feltétellel, hogy Ukrajna csatlakozhatna a NATO-hoz. A megkérdezettek 29 százaléka viszont azt szeretné, ha Ukrajna visszaszerezné teljes területét, amelyet jelenleg részben Oroszország megszállva tart. Mindössze 8 százalékuk támogatná Ukrajna teljes kapitulációját.

A lakosság csaknem háromnegyede úgy véli, hogy Csehországnak törekednie kell a konfliktus gyors befejezésére, még akkor is, ha ez azt jelentheti, hogy néhány ukrán terület orosz fennhatóság alá kerül. Ezzel szemben a válaszadók 28 százaléka támogatná Ukrajna törekvését elveszített területeinek visszaszerzésére, még abban az esetben is, ha ez meghosszabbítaná a háborút.

A csehek 47 százaléka úgy véli, hogy túl nagy az a katonai támogatás, amelyet Csehország nyújt a megszállt Ukrajnának.

Körülbelül egyharmaduk tartja megfelelőnek a segélyt, és csak négy százalékuk tartja elégtelennek. A fennmaradó 15 százalék nem tudja megítélni a segély mértékét. Tavaly június óta négy százalékponttal nőtt azok aránya, akik túlzottnak tartják a katonai segítségnyújtást.

"Fontos szem előtt tartani, hogy itt kizárólag katonai támogatásról beszélünk. Más kutatásokból tudjuk, hogy a cseh közvélemény sokkal kedvezőbben viszonyul Ukrajna egyéb támogatási formáihoz, különösen a humanitárius és újjáépítési segítséghez" – mondta Jiří Táborský, a STEM ügynökség elemzője.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslései szerint Oroszország katonai inváziója óta csaknem hétmillió ember menekült el Ukrajnából, többségük Németországba és Lengyelországba. Csehországba is százezrek érkeztek, és a cseh belügyminisztérium idén február elején több mint 395 ezer, úgynevezett ideiglenes védelmet élvező ukrán menekültet tartott nyilván.

A felmérés szerint enyhe többségben van az a vélemény, hogy Csehországnak továbbra is lehetővé kellene tennie az ukrán menekültek tartózkodását az országban – ezzel 54 százalék ért egyet. Ugyanakkor csupán a megkérdezettek 34 százaléka látja őket Csehország számára hasznosnak, míg csaknem a fele inkább fenyegetésnek tartja őket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×