Andrius Kubilius az Európai Unió történetének első védelemért és az űrpolitikáért felelős biztosa, aki december 1-jén lépett hivatalba. Kaja Kallashoz, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez hasonlóan a Moszkvával szemben másoknál keményebb álláspontot képviselő balti államok képviselője, Litvánia volt miniszterelnöke.

Egyik első interjújában arról beszélt, hogy az uniónak hónapokon belül több százmilliárd eurót kell előteremtenie extra katonai kiadásokra. A Reutersnek nyilatkozva azt mondta: az EU-nak fel kell készülnie egy esetleges orosz támadásra.

„Nagy ugrás kell a fegyverbeszerzések terén és a másik oldalon nagy ugrás kell a pénzügyek terén”

– mondta Kubilius. A Reuters szerint megjegyzései tükrözik „azt a sok európai vezető körében elterjedt nézetet”, hogy az uniónak sürgősen meg kell erősítenie védelmét, mert Ukrajna után egy uniós ország lehet Vlagyimir Putyin orosz elnök következő célpontja.

Az EU-n kívüli NATO-szövetségesek – különösen a britek – bírálják az önálló európai haderő ötletét, viszont Donald Trump volt és leendő amerikai elnök hevesen kritizálta a NATO-ban és az EU-ban is helyet foglaló szövetségeseket, amiért nem költenek eleget védelemre. Egy februári kampányrendezvényen azt mondta: közölte egy „nem fizető szövetségessel, hogy nem védené meg, sőt, bátorítaná Moszkvát, hogy csináljon vele, amit akar”.

Közben a tekintélyes brit védelmi központ, a Királyi Egyesített Szolgálatok Intézete (RUSI) arról cikkezett, hogy a védelmi kiadások GDP-arányosan 2 százalékra történő növelése (a korábbi célkitűzésnek való megfelelés) „kevés lesz ahhoz, hogy Trump-biztossá tegyék” a NATO-t. A brit intézet még azt is megkockáztatta, hogy „Trump hátat fordít a NATO-nak, függetlenül attól, hogy mennyit költenek a tagok”.

Kubilius megjegyzéseit ennek tükrében is kell értékelni. Az új uniós védelmi főnök azok táborába tartozik, akik szerint Oroszország meg akar támadni európai államokat (ezt mondta korábban egy német hírszerzési főnök is), annak ellenére, hogy Putyin orosz elnök ezt tagadta – igaz, azt is tagadta korábban, hogy Ukrajnát megtámadná.

Kubilius szerint Európának mindenből többre van szüksége, a harckocsiktól és a tüzérségtől kezdve a légiszállítási és légi utántöltési képességekig.

Az Európai Bizottság becslése szerint a következő évtizedben mintegy 500 milliárd euró értékű további védelmi beruházásra van szükség.

Egyes vezetők uniós védelmi kötvények kibocsátását javasolták, amelyeket az uniós költségvetésből lehetne visszafizetni. A takarékoskodó országok, például Németország és Hollandia, azonban ellenzik ezt. Kubilius felvetette a hitelfelvétel ötletét. „Szükségünk van valamilyen előre hozott eszközre, amelyet aztán a nemzeti védelmi kiadásokból fizetnénk vissza” – mondta. Szerinte olyan lehetőségek is szóba jöhetnének, mint az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM) – az euróövezet mentőalapjának – az igénybevétele vagy a koronavírus utáni helyreállítási alapból és a regionális fejlesztési alapból származó pénzek felhasználása.