Infostart.hu
eur:
365.16
usd:
314.77
bux:
149434.45
2026. szeptember 11. péntek Teodóra
Elon Musk dél-afrikai-amerikai milliárdos üzletember (k) az olasz Jannik Sinner és az amerikai Taylor Fritz mérkőzésén az amerikai nemzetközi teniszbajnokság férfi egyéni versenyének döntőjében a New York-i Flushing Meadowsban 2024. szeptember 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/C. J. Gunther

Csak Elon Musk tudja kirúgni Elon Muskot – így döntött a SpaceX

Minden korábbinál nagyobb tőzsdei bevezetésre készül Elon Musk űripari cége. A SpaceX azzal is történelmet írhat, hogy példátlan jogokat ad a milliárdosnak, miközben korlátozza a részvényesek mozgásterét. Gyakorlatilag csak Elon Musk tud felmondani Elon Musknak.

A SpaceX űripari magáncég még az idén beléphet a tőzsdére, és akár 75 milliárd dollárt is bevonhat a kibocsátással. A vállalat értékét már most nagyjából 1,75 billió dollárra becsülik, azaz a világ egyik legdrágább cége. A befektetők számára azonban van egy fontos feltétel: aki beszáll, annak el kell fogadnia, hogy Elon Musk kezében marad minden érdemi döntés.

A vállalat úgynevezett „szuper-szavazati jogú” részvényeket vezet be. Ezek a papírok tízszer annyi szavazatot érnek majd, mint a hétköznapi befektetők részvényei. Az eredmény: Musk a tőzsdei bevezetés után is megtarthatja a szavazatok többségét. Magyarán:

ő nevezheti ki az igazgatóság tagjait, ő dönthet az esetleges fúziókról, és gyakorlatilag csak ő maga menesztheti magát a cég éléről.

A Reuters által látott dokumentumok szerint Musk jelenleg a SpaceX részvényeinek 42 és fél százalékát birtokolja, a szavazati jogoknak viszont már most közel 84 százalékát ellenőrzi. A tőzsdei konstrukció ezt a dominanciát betonozná be hosszú távra is.

A cég emellett szűkítené a részvényesek jogorvoslati opcióit. A befektetők például nem indíthatnának csoportos pereket, és lemondanának az esküdtszék előtti tárgyalás jogáról is. Ehelyett kötelező választott bírósági eljárás várna rájuk, vagyis a vitákat úgynevezett zárt körű arbitrázs keretében rendeznék, ami csak tavaly ősz óta legális az Egyesült Államokban.

A vállalat azt is nehezítené, hogy a részvényesek javaslatokat vigyenek közgyűlés elé.

Az új texasi szabályozás alapján ehhez legalább egymillió dollárnyi részvény, vagy 3 százalékos tulajdonrész kellene, ami a legtöbb kisbefektető számára gyakorlatilag elérhetetlen.

A SpaceX egyébként tavaly helyezte át székhelyét Delaware államból Texasba. Delaware eddig az amerikai vállalatok kedvenc központjának számított, mert kiforrott vállalatjogi rendszerrel rendelkezik. Musk azonban nyílt konfliktusba került az ottani bíróságokkal, miután egy bíró korábban megsemmisítette a Tesla által a számára jóváhagyott, 56 milliárd dolláros fizetési csomagot. (A döntést nemrég visszavonták). Texas ezzel szemben jóval vállalatbarátabb szabályokat vezetett be, amelyek erősebben védik a vezetőket az aktivista befektetőkkel szemben.

Vállalatirányítási szakértők szerint a SpaceX most egyszerre zárja le a szavazófülkét, a bíróságot és a részvényesi kezdeményezések útját.

Mások viszont úgy látják: a befektetők lemondanának egyes jogaikról, ha cserébe részesedhetnek Musk következő nagy dobásából.

A bírálók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a SpaceX precedenst teremthet más, az alapítók által dominált technológiai cégek számára is. A mesterséges intelligenciával foglalkozó OpenAI vagy az Anthropic esetében is felmerülhet olyan modell, ahol a karizmatikus alapító gyakorlatilag érinthetetlenné válik. A Musk-hívők szerint nem ez a lényeg: hősük azért képes rakétákat újrahasznosítani, műholdhálózatot építeni vagy Mars-kolóniáról beszélni, mert nem hagyja, hogy fékezzék a negyedéves jelentések vagy a részvényesek lázadásai – vélik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: nagyobb potenciál van a közép-európai együttműködésben

A közép-európai országok közötti együttműködés erősítésében nagyobb potenciál rejlik, mint amennyit eddig kihasználtak - jelentette ki a magyar miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, a visegrádi négyeknek (V4) Írország részvételével a pozsonyi várban tartott kormányfői találkozója után.
Ugrik az olajár - Mi történik a tőzsdéken?

Ugrik az olajár - Mi történik a tőzsdéken?

A közel-keleti konfliktus újbóli fellángolása és az amerikai inflációs adatok nyomták rá a bélyeget csütörtökön a tőzsdei hangulatra. A brent olaj ára már tegnap átlépte a hordónkénti 100 dolláros szintet, ma pedig folytatódott a rali, és a WTI is 100 dollár fölé került, miközben a friss amerikai termelői inflációs adat megnövelte annak az esélyét, hogy a Fed a jövő héten kamatemelés mellett dönt. Ezeken felül a várakozásokkal összhangban kamatemelésről döntött ma az EKB. Ami a konkrét tőzsdei eseményeket illeti, Ázsiában estek ma a piacok, Európában az oldalazást esés váltotta fel az amerikai inflációs adatok érkezését követően, és Amerikában is lefordulást láthattunk. Idehaza volt izgalmas sztori, hiszen a Mol bejelentette, hogy pontosan mikor és mekkora osztalékot fog fizetni a 2025-ös év után; a bejelentést követően kilőtt az olajcég árfolyama. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×