Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.95
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Unsplash

"Ne eszkaláljunk!" - német vélemény a kínai elektromos kocsik büntetővámjáról

Pekingben nemtetszés fogadta az Európai Bizottság döntését, mely szerint súlyos védővámokat vezet be a kínai gyártású elektromos autókra. Németország, Magyarország és három másik tagállam nem tudta meggyőzni a többieket, miközben Angela Merkel volt kancellár tanácsadója szerint a józan észre kéne hallgatni.

Akár 35,3 százalékos újabb védővám is sújthatja a már meglévő 10 százalék felett az európai piacra kerülő kínai elektromos autókat - ezt a bizottsági javaslatot fogadta el a tagállamok tanácsa, néhány ellenszavazat és sok tartózkodás mellett.

Pekingben, az Új Kína hírügynökség úgy fogalmazott, hogy több évtizedes együttműködést és a klímacélok elérését veszélyeztetheti a döntés. Az Új Kína "mélyen gyökerező, protekcionista reflexként" jellemezte a történteket, a Reuters azt jegyezte meg, hogy az utóbbi tíz év legnagyobb kereskedelmi vitája Brüsszel és Peking között.

"Az együttműködés helyett ezek a vámok olyan kereskedelmi konfliktust válthatnak ki, amelyek nemcsak a kínai-európai kapcsolatokat veszélyeztethetik, de akadályozhatják az EU zöld átállási tervét is(...) világos a jövőbe mutató út: vessék el a protekcionista vámokat, folytassák a tárgyalásokat"

- szólította fel a kínai hírügynökség az Uniót.

Ugyan az Uniós tagállamok többsége nem támogatta a javaslatot, de nem volt meg a „minősített nem” szavazat, azaz legalább 15, az EU-lakosság 65 százalékát adó tagállam ellenkezése.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök még tavaly jelentette be, hogy vizsgálatot indít az olcsó kínai elektromos autók ügyében - amelyekkel kapcsolatban úgy tartja, hogy a kínai cégek a szabad versenyt torzító, állami támogatásokat kaptak.

Mindezzel alá tudnak vágni az európai gyártók árainak. A kérdés azonban ennél összetettebb: a Kínában is gyártókapacitással rendelkező Volkswagen például nem támogatta a lépést. A BMW "halálos jelzésnek" nevezte azt.

Ahogy Berlin felemelte a szavát a vámok ellen, úgy német autógyáraknak beszállító Magyarország is. Mellettük Szlovákia, Szlovénia és Málta szavazott nemmel az ötletre, míg 10 ország igennel:

ezek a balti államok, Lengyelország, Dánia, Írország, Hollandia, Franciaország és Olaszország. Tizenkét ország, így Spanyolország, Görögország, Portugália, Belgium, Ausztria, a Cseh Köztársaság, Horvátország és mások tartózkodtak.

Még a szavazás előtt szólalt meg Lars-Hendrik Roller, Angela Merkel egykori német kancellár tanácsadója. Ő azt sürgette, hogy a felek állapodjanak meg, ahelyett, hogy büntetésekkel sújtanák egymást.

Lars-Hendrik Roller szerint mindkét oldal illetékeseinek még a vámok életbe léptetése előtt "közös és hasznos" megoldást kell találnia. A volt tanácsadó egyben az úgynevezett Berlin Globális Párbeszéd nevű szervezet alapítója és elnöke is. Bár nem vonta kétségbe az EU-illetékesek vádját, hogy Kína különböző dotációkkal túlkínálatot váltott ki a szektorban, azt mondta: "ne eszkaláljunk, mert a végén mind veszítünk". Roller szerint az egyik megoldás a kínai-német vegyesvállalatok létrehozása lenne. A Reuters szerint pedig a kocsikra bevezetendő minimum eladási ár. Közben Kanada és az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban már 100 százalékos védővámot vetett ki a kínai gyártású elektromos kocsikra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×